Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

08 Bertényi Iván fiát, Bochkor Jánost és Miklóst, Soós János fiát, Simont és Soós fia Pétert, stb. is

338 Az eseten már Fejérpataky László megütközött, mivel egyes keresztnevek a két adomány le veiben egybeesnek. Kiváló heraldikusunk felvetette a kérdést, miként lehet, ,,hogy egy és ugyanazon személyek több másokkal egyetemben, kik a Chapy-féle oklevélben szintén felsoroltatnak, csaknem ugyanazon időben két különböző czímert kapnak?"

339 Persze még azt sem lehetne lehetetlennek tartani, hogy egyes családtagok esetleg nem tartották rokonszenvesnek a női mellalakos címeradományt, ezért kivárták a következő, első alkalmas lehetőséget, s befoglaltatták magukat az ottani, már más címert leíró ármális címernyerői közé. így a család különböző (rokon) tagjai egészen különböző címer viselésére is kaphatnának adományt egészen rövid időtartamon belül. Minthogy azonban a számításba vehető két címer teljesen különbözik egymástól, s a második teljesen más nevet viselő személy hősi tettéhez kapcsolódik, valószínűbbnek tűnik a probléma olyan megoldása, hogy a közös családi és az azonos keresztnevek ellenére a két oklevélben azonos neveken szereplő személyek nem voltak azonosak egymással, azaz az általuk választott címereket sem tekinthetjük ugyanazon személyek eltérő címer változatainak. De kibonthatók címer változatok egyazon (egyetlen példányban ránk maradt) ármálisból is ! Az ide tartozó típusok közül az első az, amikor a címereslevél nemcsak lerajzolja, hanem le is írja az adományozott címert. Erre jó példa mindjárt az imént említett Chapy-címer, amelynek élére festve ott láthatjuk a fején nyíllal átlőtt oroszlánt. A nyílvessző a lefestett ábrán az állat orrát fúrja át. Az ármálisban olvasható leírás ugyanakkor világosan az oroszlán arcát és jobb szemét átdöfő nyílvesszőt említ. A leírás szerint a pajzsot (pajzstartó módjára) övező sárkányt hátán vörös kereszt díszíti. A címer rajza négylábú szörnyalakként megörökíti a sárkányt, de a leírt vörös kereszt nélkül.

340 Fejérpataky a Chapy-címerről érva megjegyzi, hogy az „efféle eltérés a korban a czímer rajza és leírása közt nem ritkaság, s fennakadni benne nincs okunk."

341 S valóban, amikor 1474-ben Mátyás király címert ad Mérei Tamás diáknak és rokonainak, a címerrajz tanúsága szerint kék mező alján fekvő arany félholdon látható arany csillagot adományoz, amelynek hat ága lenne, de a hatodik hiányzik, s helyette aranysugaras tarajú, zöld pelikán áll az így csonka csillagon, amint csőrével mellét tépi. A címerképen a pelikán fiai nélkül látható, fészkét a félhold helyettesíti. Az ármális leírása szerint ugyanakkor a pelikán saját vérével táplálja a fiait. A leírás nem említi az arany csőrsisakot, amely a címer ábráján jól látható.

342 Érdekes, hogy egy évszázaddal 338 fejérpataky László: A Chapy czímer és a Sárkány-rend. — Turul U. (1883) (A továbbiakban: Fejérpataky, 1883) 116., 119. p., Soós Elemér: A Sóvári Soós család czímere. — Turul III. (1885), 114 — 119. p. A Chapyak leszármazási tábláját közli Engel 1985. 2. tábla. 339 Fejérpataky, 1883. 116. p. 340 ,,. . . leonem videlicet aureum disiunctis pedibus ante et retro cum caude sursum erecta et reflexa per modum animalis huiusmodi gradientis, in dextro pede erecto sub ungulis sagittam transfixam seu transmissam continentem, et per oculum dextrum leonis totamque faciem eiusdem per directum hostiliter percussam seu sagittando transmissam, in clipeo cuius campus lasurino seu coelestino colore erat per totum ornatus, qui etiam clipeus dracone cruce rubea in dorso signato . . ." stb. — Fejérpataky 1883. 117. p., ábrája: 116 — 117. p. között. ^Fejérpataky, 1883. 117. p. 342 ,,. . . scutum videlicet coloris celestini aäreis varietatibus designatum, in cuius epatio pellicanus existit viridibus pennis, alis extensis colo circumflexo, capite aureis radiis ornato, pectore rostro perforato, sanguine ab imo ipsius pectoris, emanente, cruribus