Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

66 Bertényi Iván (Az alkalmazott két sisak közül is az első dísze a csillag, a másodiké a sas.)

333 Csillaggal és sassal négyeit Péter országbíró 1525, évi pecsétje is.

334 Nem emelhető a külföldi eredeztetés „vádja" Késmárk 1463. január 13-án kelt

335 ármálisa ellen, bár címerének ábráját nem az oklevél élére, hanem — a német-római birodalmi gyakorlat szerint — a közepére festették. Az ármális Mátyás király nevében kelt, s — a IV. Béla királytól korábban kapott kiváltságok előző évi megerősítése mellett — a benne lefestett címer adoKésmárk városénak 1463-ban nyert eí- Késmárk 1463-ban nyert címerének „hímére I. Mátyás király oklevelében teles" másolata a szepesi káptalan átiratában mányozásával viszonozta az uralkodó a városnak a csehek elleni háborúban tanúsított helytállását, orvosolta elszenvedett kárait.

336 A késmárkiak friss címereslevelüket már 1463. február 17-én átíratták a szepesi káptalannal. 333 y

ar

jú Elemér: Czímertani és sphragistikai emlékek az ezredéves országos kiállításon. - Turul XIV. (1896) 149. p. II. t., IX. sz. 334 A Szentgyörgyiek címereihez vö. Nyulásziné: 1987. 122. p. 335 Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei. II. Budapest, 1923. 52 — 53. p., 48. sz. az „in festő Beathi Antonii confessoris" keltet június 13-ra okija fel, azaz Páduai Szent Antallal azonosítja. Darvasy 1463. június 5-re datálja az oklevelet (Darvasy, 1942. 46. p.). Minthogy azonban az oklevelet ugyanazon év február 17-én a szepesi káptalan már átírja, s semmi sem valószínűsíti, hogy az oklevél keltezésénél a calculus Pisanus szerint számolva júniusban már eggyel magasabb évet kellett volna írni, mint februárban, Mátyás ármálisának a helyes dátuma csakis a másik Szent-Antal nap, azaz 1463. január 17. lehet. - Vö. Balogh i., 1966. 320. p. 476. szám, ül. 2. lábjegyzet. 336 Az oklevél eredetije Késmárk (Kezmarok) város titkos levéltárában, fasc. XI. in cista ferrea, Nr. 1. — Brückner Győző: Késmárk szabad királyi város műemlékei. Eperjes, 1908. 10—11. p. Vö.Jfakubovich] E[mil] ismertetését is e könyvről: Turul, XXI. (1908) 101-102. p. és Balogh 1966. I. 320. p., 476. szám.