Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Címerváltozatok a középkori Magyarországon 51 gyűrű jobbra néző, leeresztett szárnyú, hajlított csőrű madarat ábrázol, amely a felső végén három virágban (rózsában?) szétnyíló, leveles ágon áll. A gyűrű egykori tulajdonosát a S[IGILLUM] PH[ILIPPI] P[ALATINI] felirat és a madárábrázolás alapján a szakirodalom biztonsággal azonosította Drugeth Fülöp nádorral. E család Károly Róberttal Nápolyból jött hazánkba. A család nápolyi síremlékein a pólyás, háromcsattos, összesen nyolc rigót ábrázoló címert lehet látni. Minthogy a család Itáliában maradt ágát Merlo, Meló, Melotto néven is hívták, az azonosítás biztos (meló = rigó). A bemutatott gyűrűspecséten kívül Drugeth János más pecséteket is használt. Nádori nagy pecsétje lovast ábrázol, lótakaróján a család rigóit mutató címerpajzsokkal. Kisebb pecsétjén pólyát láthatunk csattokkal, s összesen három rigót.

273 De különböznek egymástól a család következő generációjához tartozó Drugeth Miklós országbírónak egymással párhuzamosan használt pecsétjein látható címerek is. Nagy pecsétjén jobbra döntött, pólyás pajzsot használt, a pólyán három csattal, a pólya felett négy, alatta három rigóval, emellett sisakot ós a pólya egy csattját megismétlő sisakdíszt is helyeztetett a pajzsra. A pajzstartó funkcióban vésett két oroszlán jobbról-balról a sisakot tartja.

274 Az országbíró kis pecsétje egyszerűbb. Erre már nem fért rá a sisak és a sisakdísz, így csak a pólya, s felette a négy és alatta a három rigó látható rajta,

275 míg az országbíró gyűrűs pecsétje még egyszerűbb címerű, csak a pólyás pajzsot ábrázolja.

276 Már a régebbi szakirodalom észrevette, hogy Szepesi Jakab országbíró címeres pecsétjének két változata van. Csorna József a naturalisztikus (= természetességre törekvő) ábrázolás, jelesen a karral való alátámasztás példájának fogta fel Szepesi Jakab pecsétjeit, mert úgy találta, hogy az országbíró címere az ,,1375., 1376. és 1377. években három pávatoll, középen öt- vagy hatágú csillagtól kísérve, de már 1378-as pecsétjén a pávatollakat egy balfelé irányult, könyökben erősen hajlott pánczélos kar tartja. A csillag kimaradt". Még az időt is pontosan meghatározni véli (az 1378. évben), amikor a címer „naturalisztikus átalakulása" — szerinte — megtörtént.

277 Anélkül, hogy Csorna alaptételét, a magyar heraldikában kétségtelenül meglévő természetességre (ha úgy tetszik, az ő szavával „naturalizmusra") való törekvést kétségbe kívánnánk vonni, rá kell mutatnunk arra, hogy Csorna példája rossz, illetve — pontosabban — nem arra példa, amire fí példának tartotta, hanem az egy személynél párhuzamosan meglévő több címer használatára. Ha kellő menynyisógű, s jobb állapotba megmaradt pecsétet megvizsgál, könnyen rájöhetett volna, hogy Szepesi Jakab kar nélkül, háromágú fenyőgally (és nem pávatoll) felett stilizált csillagot mutató, címeres kisebb pecsétjei ugyanúgy végigkísérik az országbíró egész hivatali működését,

278 mint a behajlított kar tartotta fa278 Radvánszky Béla: Drugeth Fülöp nádor lovaspecsétje 1324-ből. Archaeológiai Értesítő 1877. 184— 185. p., Thallóczy Lajos: Adalék a Drugeth család czímeréhez. — Turul IX. (1891) 153. p.; Hlatky Mária: A magyar gyűrű. Budapest, 1938. (A továbbiakban: Hlatky, 1938.) 53-54., 56. p. A gyűrű ábrája: IV. t. 44. sz. 274 1354: OL Dl. 4429. és OL Dl. 61194., 1355: OL Dl. 57339. - Vö. Bertényi 1976. 238. p. 12. sz. 275 1355: OL Dl. 51668., 98396., Bertényi, 1976. 238. p. 13. sz. 276 1355: OL DI. 41249., Bertényi, 1976. 238. p. 14. sz. 277 Csorna, 1908. 5. p. 278 A sok töredékesen ránk maradt rányomott, ill. zárópecsét alapján a címeres pecsétábrák biztonsággal rekonstruálhatók! 1372: OL Dl. 6063., 6064., 77526., 1373: OL Dl. 6131., 48675., 1374: OL Dl. 64090., 89444., 1375: OL Dl. 74835., 1376: OL DL, 89460., 89461., 89463., 1377: OL Dl. 60366., 64095., 87499., 1379: OL Dl. 77731., 77737. 4*