Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

46 Bertényi Iván tétben további címer változatoknak foghatjuk fel azokat az eseteket, amelyekben az uralkodói címer mellett valamilyen egyéni, „saját", a tisztségviselő családi (nemzetségi) címeréből eredeztethető címerkép, sisakdísz is megjelenik, így pl. Gergely ispán 1272. évi pecsétjén a családi sas szárnya tövében kettőskeresztet tart;

247 Bebek Imre országbíró pecsétjén címerképként kettőskeresztet láthatunk, sisakdíszként két halfarok közt előtűnő koronás emberfej figyelhető meg,

248 Bebek György királynéi tárnokmester sírkövének a címerpajzsán a kettőskereszt felső szárából jobbra-balra kinövő 3 — 3 toll is jól megfigyelhető.

249 Városcímereknél is gyakori ez a címer változat. Az önállóan szereplő sávczott pajzs az esztergomi latinok XIII. századi pecsétnyomójén, a pajzs felső szélén látható {sisak nélkül alkalmazott) sisakdísszel szereplő ugyanilyen pajzs Buda város ugyancsak a XIII. századi pecsétjén is megfigyelhető már, miként hasonló, sávozott címerpajzs jelképezi Besztercebányát is ősi címerében.

250 Az önállóan alkalmazott ország- (királyi) címer, illetve ennek különböző változatai szerepelnek jónéhány további középkori magyarországi város (Breznobánya, Nyitra, Németlipcse, Szakolca, Zólyom)

251 címerpajzsán, miként a magyar királyi címer más motívumokkal, bárddal Bártfa címerében, munkaeszközökkel Gölnicbánya pajzsán, Szent Katalin-attribútumokkal Körmöcbánya címerében, 1 — 1 csillaggal övezve Zsolna címerében.

252 E királyi címeres címerváltozatok sorában kiemelt jelentőséget tulajdoníthatunk Kassa városának, amelynek érdekes módon négy címereslevele is fennmaradt, s címer- és pecsóthasználatának heraldikai és szfragisztikai érdekességei arra késztetnek, hogy részletesebben is foglalkozzunk velük. Amint már utaltunk rá, az uralkodói címer egy újabb változatának is felfogható címert adományozott Nagy Lajos királyunk 1369-ben a városnak a saját (királyi) címeréből kiemelt kék pajzsfővel és az abban látható három liliommal, alattuk a 4 vörös és fehér sávval.

253 A kék mezőben megfigyelhető három liliom vitathatatlanul az Anjouk családi címerpajzsára utaló címerkép, amely itt a pajzsfőben ábrázolva, a vörös-ezüst sávozattal egyesítve, másutt ismeretlen formában került Kassa pajzsára. A királyi címer szempontjából az 1369. évi címer pajzstartós, újabb változatát jelenti az az uralkodóra itt már csak másodlagosan utaló ábrázolás, amikor is Kassa második, 1423-as címereslevelében Zsig247 Kumorovitz, 1944. 333. p. 248 1387: OL Dl. 71895., Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Budapest, 1976. (A továbbiakban: Bertényi, 1976.) 242. p., 50. sz. 249 Engel Pál—Lővei Pál— Varga Lívia: A tornagergői, egy bazini és egy ismeretlen helyről származó sírkőről. — Művészettörténeti Értesítő XXX. (1981) 255 — 256. p. 250 Bertényi, 1984. 427 — 428. p. és 3 — 4. ábra. A budai címer, ill. különböző változatai vizsgálatára még visszatérünk. Vö. Jozef Nóvák: Slovenskó mestské a obecné erby. Bratislava, 1967. (A továbbiakban: Nóvák, 1967. passim, ill. 95. és 252. p. is.) 251 Nóvák, 1967. 107., 138., 140., 148-150., 158-159., ill. 159-160. p. 252 Nóvák, 1967. 99., 113., 127. és 160. p. Vö. Darvasy Mihály véleményét is az ország- (királyi) címerek városi címerpajzsokba kerülésének kitüntetésként értékelhető, egyben esztétikai okairól: Darvasy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. (Palaestra Calasanctiana 39.) Budapest, 1942. (A továbbiakban: Darvasy, 1942.) 26. p. 253 ,,. . . iisdem civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem a modo in sigillo ipsius civitatis secreto et missivo ac vexillo formám clypei de signo nostro regi, extortam et desuper videlicet unum tractum seu lineam fiavei coloris tribus imaginibus liliorum compaginatam et de subtus quatuor lineas ruffas et totidem albas lateraliter habentis in perpetum gestare valeant atque possint. . . — Kemény, 1905. 168. p.