Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Címerváltozatok a középkori Magyarországon 41 nöke. A kerektalpú pajzs felső széle középen bevágott, föléje zárt korona került.

217 II. Ulászló korában is szokásos volt az uralkodó egyes országainak a címereit díszítésként önállóan is alkalmazni. Egy besztercebányai kályha ormára (a Bothár-házban) így kerülhetett az angyal pajzstartó tartotta, alól kiszélesedő szár végződésű, kettőskeresztes, hátul sávozott magyar címer.

218 Egy ugyancsak a XV. század végére, keltezett, visegrádi mázas kályhacsempén kiterjesztett szárnyú angyal kétfarkú, cseh oroszlános címerpajzsot tart,

219 míg a budai királyi palotából,

220 illetve a nyéki vadászkastélyból

221 egy-egy pajzs nélküli, illetve pajzsban ábrázolt, II. Ulászló sasával díszített baluszter törpepillér töredék került elő. Emellett Nyéken, a királyi vadászkastályban egy további, egyfejű sasos fríz töredékét is megtalálták.

222 Pénzeink próbaveretein is előfordulnak önálló címerpajzsokban az egyes tartományi címerek, így a hármas aranyforinton és talléron a sávozott pajzs, a cseh oroszlános pajzs, a lengyel sasos és a luxemburgi (?) oroszlános címer, hátlapon főpajzsban a cseh oroszlános címer, felül két sasos címerpajzs, illetve a balra fordult oroszlán (Luxemburg ?), várfal (Alsóluzsica-??), luzsicei ökör.

223 Egy másik (ezüst forint) próbaveretén ábrázolt Szent László király lábánál külön-külön kerektalpú pajzsban a magyar sávozat és az ágaskodó cseh oroszlán szerepelnek.

224 Bár Ulászló már állandó pénzzavarral küszködött, s Mátyás örökül rámaradt könyvtárát (néhány imádságos könyvtől eltekintve) tervszerűen már nem fejlesztette, egypár, Mátyás uralma idején megkezdett kódex festését még befejezték Ulászló kormányzata alatt, illetve néhány kódexben Mátyás címerét Ulászlóéra átfestették.

225 így van néhány olyan kódexünk, amelyekbe díszítőként Ulászló címerei, jelvényei kerültek. Önálló, hosszúkásra rajzolt, kerekített oldalú, hegyestalpú (szinte a XII. századi Nyugat-Európában használatos normann pajzsra emlékeztető) pajzsok díszítik azt az Evangelistarumot amelybe a lapkeret szélében látható, vörös mezejű pajzsban emelkedő ezüst (fehér) sast Mátyás hollójából festették át, míg vele átellenben és alatta, újabb hasonló pajzsokon a vörös mezőben ágaskodó, arany koronás, kétfarkú, ezüst (fehér) cseh oroszlán látható, a jobb oldal alsó részén kék mezőben a három (2—1) aranykoronás leopárdfej, végül a díszes címlap alján négyeit pajzs 1. mezejében a vörös-ezüst sávozat, 2. vörös mezejében az emelkedő ezüst (fehér) sas, a 3. kék mezőben a három leopárdfej, a 4. vörös mezőben az ágaskodó, aranykoronás ezüst (fehér) oroszlán.

226 A Jagellók sasát láthatjuk egy, 2i7 1494; OL Dl. 24271. (A címerpajzs két oldalán W, ül. R. monogrammal.) 218 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 58/1894. 4. (1490—1500 közti időre datálva) Mátyás király, Katalógus 1983. 61. p. .477. sz. 2,9 Visegrád, Mátyás király Múzeum, ltsz. 70. 12. 4., Mátyás király, Katalógus, 1983. 61. p. 464, sz. 220 Budapesti Történeti Múzeum, ltsz. 73. 79. 3., Mátyás király, Katalógus, 1983. 73. p. 637. sz. 221 Budapesti Történeti Múzeum, ltsz. 56. 8. 1., Mátyás király, Katalógus, 1983. 73. p. 640. sz. 222 1500 körűire datálva. — Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.:55.37.1., Mátyás király, Katalógus, 1983. 639. sz. 223 CNR: II. 283. sz. 22Í

CNH. II. 286. sz. 225 Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490—1516), Budapest, 1913. passim; Csapodi Csaba: A Corvina könyvtár története. In: Bibi. Corv. 28. p. 226

Holkham Hall, Norfolk, Library of lord Leicester, MS. 18. F. la. — Bibi. Corv. XX. tábla. Vö. a Bibi. Corv. 48. p. vonatkozó megállapításait is.