Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

I Címerváltozatok a középkori Magyarországon 33 Ezzel azonban még távolról sem fejezó'dött be a kódex elejének címerekkel való díszítése. Az 1. fólió hátsó (b) oldalának az első sarkába vörös doborpajzsba — kiszélesített szárvégekkel festett — alul hegyben végződő kettőskereszt került. (Érdekes módon az alsó, vízszintes szár rövidebb, mint a felső.) Ugyanazon oldal felső lapszélének a közepébe vörös pajzsba ezüst pólyát helyeztek, majd a pajzsszél végét kék pajzsba helyezett, három aranykoronás leopárdfej jel díszítették. Végül a lapszól díszébe jobboldalt kék doborpajzsot festettek, amelyben aranyozott zöld ágon csőrében aranygyűrűt tartó fekete holló áll, az ágból három virág hajt ki, amelyek egészen a holló nyakáig, illetve mellóig felérnek. Ez a három virág már önmagában megkülönbözteti az itt ábrázolt hollós címert az eddig bemutatottaktól, de ezen felül a pajzs köré egy, farkával a pajzsot körülvevő, farka végét a nyaka köré csavaró, kioltott nyelvű arany sárkány pajzstartó (a Sárkány-rend jelvénye ?) is került emellé a pajzs mellé. A 2a fólió előlapján (a oldalán) arany pajzsban kiterjesztett szárnyú balra néző fekete sast festettek, míg a jobboldali lapszól-díszbe vörös, egyfarkú, jobb mancsával három ágú nyílt aranykoronát tartó, ágaskodó oroszlán került, amelyet a Hunyadi János 1453-as címereslevelében kapotthoz hasonlóan örökítettek itt meg. Ugyanazon fólió bal oldalára vörös pajzsban a kódex szövege felé fordított, s ezért balra ágaskodó kétfarkú ezüst oroszlánt helyeztek, míg a lapszél-dísz jobb oldalán, lent kék pajzsban 2 (1 — 1) nyitott, háromlombú és kéthegyű aranykoronát láthatunk.

187/2 Megállapítható tehát, hogy a kódex díszítésekor nemcsak az egyesített címerpajzsban már szereplő egyes címereket ismételték meg önálló pajzsokba helyezve, hanem az ismétléskor esetenként kisebb-nagyobb változtatásokat is végrehajtottak rajtuk; így pl. virágokat rajzoltak-festettek a fekete holló címerpajzsába, a sárkányos pajzstartóval övezték a Hunyadi-címer pajzsát. Emellett olyan újabb pajzsokat is szerepeltettek, amelyek címerképei az 1. fólió előlapjának korlátozott számú címer befogadására alkalmas címerpajzsára nem kerültek rá, azaz — úgy tűnik — óvakodtak attól, hogy egyazon címerre minden lehetséges ország, tartomány jelvényét (és még a Hunyadi-címert is) ráhelyezzék, s ezzel a címerpajzsot áttekinthetetlenné tegyék. Inkább — az élő heraldika szellemében gondolkodva — nagyon helyesen külön-külön címerpajzsokra helyezték rá az egyes, a ,,fő" pajzsra rá nem férő, vagy különösen hangsúlyozni kívánt, s ezért megismételt címereket. Mindezzel nemcsak az elérni óhajtott esztétikai célokat sikerült megvalósítani (a külön pajzsokból több díszes, színes illusztráció születhetett), hanem — emellett — újabb és újabb címer változatokat is létrehoztak. E címerváltozatok a Mátyás által használt legkülönbözőbb tartományi (ország-) címerek legváltozatosabb kombinációit reprezentálták, ezen túlmenően pedig a család címer, vagy az egyes további címerek különféle részleteiben is szinte követhetetlenül sokféle változat, „típus" megfestéséhez vezettek. Ilyen körülmények között már aligha lehet egy-egy uralkodónak a címeréről beszélni. Mátyás, de mondhatjuk, hogy már egyes elődei idején is esetenként helyesebb a király címereit, címerváltozatait említenünk és vizsgálnunk. Mindamellett jól megfigyelhető, hogy az egyes címerek, címerváltozatok alapvonásai, fő motívumai (a fekete holló, a sávozott pajzs, az egyfarkú besztercei és a kétfarkú cseh oroszlán stb.) adottnak számítottak, s ha pecsétnyomóra vésésükkor, megfestésükkor esetenként, egyes részleteikben egymástól eltérően kompo187

/

2 Modena, Biblioteca Estense, Cod. Lat. 419. Fol. Ib., 2b. — Bibi. Corv. XXVIII. t. 3