Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

32 Bértényi Iván 1. mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a 2. negyed vörös mezejében ezüst oroszlán ágaskodik, a 3. kék mezőben látszik az aranygyűrűt tartó fekete holló, míg a vörös mezőben az ezüst pólya a 4. negyedbe szorult.

182 Eltérés látszik a szívpajzs mázaiban a toruni, Copernicus nevét viselő könyvtár egy kódexének az első lapján, ahol — a térhatással festett — abroncskorona alatti negyedelt, hegyestalpú, ívelt felső szegélyű pajzs 1. mezeje ezüsttel és vörössel hétszer vágott, 2. vörös mezejében zöld halomból szélesedő szárvégű, ezüst kettőskereszt emelkedik ki (felső szára jóval rövidebb az alsónál), a 3. negyed kék mezejót a három, aranykoronás leopárdfej foglalja el, a 4. vörös mezőben pedig az arany koronás, ezüst, kétfarkú oroszlán ágaskodik, míg a szívpajzs arany ágon álló, csőrében aranygyűrűt tartó fekete hollója nem a szokásos kék, hanem ezüst mezőbe került.

183 Lényegében ilyen, de két vörösszárnyú angyal pajzstartóval látható címert ábrázol egy korabeli (a Vatikánban őrzött) breviárium is.

184 Egy Stuttgartban őrzött Augustinus-kódex 1. fóliójának a hátlapján

185 hasonló címer szerepel, de a kettőskereszt vízszintes szárai egyforma hosszúak, s a szívpajzs hollója zöld ágon ül. A Vatikáni Könyvtár Missaléjának a 126. fólióján látható 1469-re keitetezett címerábrázoláson a 2. mező ezüst kettőskeresztjének a végződései villásvégűre vannak kiképezve, a kettőskereszt alatti hármashalom szinte a mező egész alját elfoglalja. A szívpajzs mezeje kék, a fekete holló pedig arany ágon áll.

186 Az osztrák pólya kap hangsúlyt az ugyancsak a Vatikánban őrzött, 1488 —1490-re datálható Missale kódexében. Itt a kerektalpú, felső sarkánál csücskösített, ötlombú koronával fedett négyeit pajzsnak az 1. (tehát a legfontosabb) és a 4. negyedét a vörös mezőben ezüst pólya foglalja el, a 2—3. kék mezőben — a meglepő módon ugyancsak hangsúlyozott —, koronás arany leopárdfejek láthatók, míg a kissé elmosódott, de azért többé-kevésbé kivehető ábrájú kék szívpajzsot a fekete holló foglalja el.

187

'

1 Amint az előbbiekben bemutatottakból kitűnik, az egyes kódexek illuminátorai előszeretettel díszítették ugyanannak a kódexnek különböző lapjait Mátyás más és más országainak a jelvényeivel. Ilyenkor ezeket külön-külön lapokra festették, de azonos fóliókon — önállóan alkalmazva — is előfordultak. Emellett a festők az azonos pajzsban egyesített különböző tartományi (ország) címerek (és a Hunyadi holló) legváltozatosabb elhelyezéseit is előszeretettel alkalmazták. A két módszer kombinációja is előfordul: Leon Battosta Alberti: De aedificatoria című, Modenában őrzött pergamen kódexében az 1. fólió előlapjára zárt pajzskoronás, hegyestalpú négyeit pajzsba (és szívpajzsába) öt címert festettek: 1. a vörössel ós ezüsttel hétszer vágott mezőt, 2. a vörös mezőben ágaskodó, arany koronás, kétfarkú ezüst oroszlánt, 3. a vörös mezőben ezüst pólyát ós 4. ezüst mezőben aranykoronás, ezüsttel és vörössel kockázott fekete sast, végül 5. (a szívpajzsba) kék mezőben ezüst ágon fekete hollót. 18-' Venezia, Biblioteca di San Marco, MS. 2796. — Bibi. Corv. LXXXIX. t. 183

Torun, Ksiaznica Miejska im. Kopernika. Cod. Lat. R. Fol. 21. — Bibi. Corv LXXXVIL t. — A szívpajzs és az alappajzs 2. negyede mázaitól eltekintve e címertípus azonos a 172. lábjegyzetben említettel. 184 Roma, Biblioteca Vaticana, Cod. Urb. Lat. 112., Folio 8a. — Bibi. Cörv; LXX1V. t. 183 Stuttgart, Württembergische Landesbibliothek, Cod. theol et philol. 152. — Bibi. Corv. LXXXVt. t. 186 Roma, Biblioteca Vaticana, Rossiana, 1164. — Bibi. Corv. LXXXV. t. »»/»Roma, Biblioteca Vaticana, Cod. Urb. Lat. 110., Fol. 104. b. - Bibi. Corv. LXXT. t.