Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.

Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek 287 nomica Saxonica, a szász tisztek adómentessége, a szászok által földesúri jogon bírt helységek jobbágy- és zsellérnépének adózása) részben rutintéma (a tizedbérlet 10 évre való meghosszabbítása), egészében véve pedig egy (a számunkra pillanatnyilag aligha hozzáférhető teljes anyag alapján megírandó) Sámuel Bruckenthal-életrajz keretébe kellene hogy illeszkedjék. Összegezés Áttekintve a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis és más döntés­előkészítő szervek 1752 és 1761 közötti működését (ideértve a korábbi tanul­mányainkban ismertetteket is), megállapíthatjuk: a Habsburg vezető elitet ez évtizedben lényegében két dolog érdekelte Erdéllyel kapcsolatban: a román vallásügy és az adózás. A többi felekezetek vallásügyeiből csak az aposztázia és a külföldi tanulmányutak kérdése tekinthető érdeminek, ezeket azonban a központi kormányzat elég könnyen lezárta — az angol szövetség lazulása, majd felbomlása időszakában már nem is bírtak komolyabb érdekkel. A többi protestáns vallásügy jelentéktelen. Katolikus püspökök kinevezése nem a szokásos döntés-előkészítő szerveken keresztül történt. Seeberg biztossága és a Directio Oeconomica Saxonica létrehozása eredetileg az adórendszer mellék­hajtása volt — s 1761 nyaráig megmaradt egy natio ügyének (bár e kereteken belül nagy a súlya). A legfontosabb főtisztségek betöltése nem az ismertetett szerveken keresztül történik. Bethlen kancellár guberniumi reformtervezete szerint inkább csak ennek a jelentős államférfinak portréjához járul hozzá új vonásokkal, hisz a program legfontosabb pontjai, a gazdaságpolitikai törvény­javaslatok egyelőre nem kerülnek megvalósításra. Ezeknek az arányoknak a magyarázata az, amiről a román vallásügy kapcsán részben már szólottunk. Erdély a Habsburg vezetői elit számára változatlanul a keleti védbástya, fontossága külpolitikai és katonai. Ez — s nem az ortodoxok makacs ragaszkodása régi hitükhöz — növeli a román val­lási kérdést a központi kormányzat számára akkorára, amilyen mértékben és energiabevetéssel foglalkoznak vele. Erdélyben egyelőre nem román nemzeti kérdés van, tulajdonképpen nem is ortodox vallási kérdés, hanem a keleti véd­bástya és az általa fedezett területek biztonságáról van szó, amelyet külpoli­tikai viszonyok határoznak meg. (A protestáns vallásügy, a korszak első né­hány évétől eltekintve, már nem a védbástya biztonságának kérdése.) Erdély adójának mennyiségét természetesen növelni kell (az ott évekkel a Haugwitz­reform előtt elindított, de később azzal párhuzamosan futó adóreform szolgál erre), de az adózóképesség növelésének radikálisabb módszerei: a hatékony jobbágyvédelem és az iparfejlesztés egyelőre nem kerülnek napirendre. A kor­mányzati reformtervezet pedig csakúgy, mint a román vallásügy megoldásá­nak gyakorlati kísérlete egyaránt az 1760-as évek teljes katonai uralmába tor­kollik Erdélyben. Rövidítések S. Dragomir: Desrobirea religioasä = Silviu Dragomir: Istoria desrobirii religioase a Románilor din Ardeal in secolul 18. (II. kötet, Nagyszeben 1930.) ÉK: AG = Magyar Országos Levéltár — Erdélyi Udvari Kancellária Levéltára: Acta Generalia HKA — K — E = Österreichisches Staatsarchiv — Hofkammerarchiv: Münz- und Bergwesen: Anhang zum Münz- und Bergwesen: Königseggische Kabinettschriften

Next

/
Thumbnails
Contents