Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.
286 Trócsányi Zsolt gyek: a törvényhatósági tisztek instruetiójának kidolgozásakor újítsa meg azt a tervet, s azon legyen, hogy a magyar és székely székekben jobb rendben intézzék ne csak a Juridicát, hanem a Politicát és Oeconomicát is. 139 Amennyiben a javaslat alapján kiadandó üdvös rendelkezések nem kerülnének végrehajtásra — fejezi be Bethlen —, teljhatalmú királyi biztost kell Erdélybe küldeni a Gubernium egész működésének megvizsgálására. 140 A kancellár személyisége ismeretében feltételezhetjük, hogy saját magára gondolt. Valójában Buccow kapott aztán megbízást a teljes polgári kormányzat irányítására. Az 1760. június 15-én tárgyalt javaslatok egy nagy tehetségű, tapasztalt — és kíméletlenül karrierista kormányférfi elképzelései, olyan fontos elemekkel, mint az erdélyi ipar protekcionista védelme, exportlehetőségeinek biztosítása, a kormány- és törvényhatósági igazgatás jogrendje — mindez át- meg átszőve az időnként szembetűnő szubjektivizmus és törtetés szálaival. 6. Egyéb ügyek Elemzésünk végén röviden tekintsük át: mivel foglalkoztak még a döntés-előkészítő szervek ebben az évtizedben. Ezeket az ügyeket vagy érintettük már korábbi tanulmányunkban, 141 vagy súlyuk nem érdemli meg, hogy részletesebben ismertessük őket. A rendi jogok kérdéskörében olyan ügyekről van szó, mint nemesi só juttatása az armalistáknak vagy éppen csak a halmágyi ós brádi kerület érdekelt lakóinak, indigenatus-ügyek, helyi vámjog- vagy birtokügy, a szászok azon kiváltsága, amely szerint más natióbeli nem szerezhet házat városaikban, a királyföldi szász—román viszályok ügye. A közigazgatásnál ilyen ügyeket találunk: törvényhatósági tisztek napidíjai, helyi tisztek megerősítései, tisztviselők által illetéktelenül felvett fizetések, a Gubernium lakbérei, törvényhatóságok gazdálkodása, a Gubernium ülésjegyzőkönyveinek ellenőrzése. A kincstári ügyek felső szintű intézését az erre a kormányzat változásai között éppen illetékes udvari hatóságok általában a Konferenz közreműködése nélkül látták el; ahhoz olyan ügyek kerültek, mint a katolikus püspök jószágainak kivétele a fiscalitasok sorából (teljesen formális ügy), a református püspök jószágainak ügye (alig valamivel kevésbé formális az előbbinél; a református egyház jogaihoz sem lehetett súlyosabban hozzányúlni következmények nélkül), Szásznyires (Kornis Zsigmond gubernátor egykori birtoka) kivétele a fiscalitasok sorából vagy az az évtizedes rendi követelés, hogy a haza fiait nevezzék ki kincstári tisztségekre. A bíráskodás kérdéskörében csak a perek uralkodóhoz való fellebbezhetőségének ügye bír némi érdekkel; a többi: a királyi tábla restansfizetésének kérdése, határperek a nagyváradi uradalommal. Más szervek, illetve az erdélyi miniszterek elé is csak olyan ügyek kerülnek, mint egyes szász törvényhatóságok tizedügyei. Legfeljebb még Sámuel Bruckenthal 1759-i követ járásáról lehetne itt szólni — ez a téma azonban mindenestől későbbi korszakokba nyúlik át (a census sancti Martini, a Directio Oeco139 A tabula continuák létrehozásának előzményeit tehát az 1747-i javaslatban és Bethlen 1760-i operátumában kell keresnünk. 140 Bethlen javaslatai: EKAG 1760: 356. Hentert azután valóban nyugdíjazták. 141 „Rendi gazdaságpolitikai tervezetek Erdélyben", „Ellenreformáció és a vallási türelem kezdetei a Habsburg-Erdélyben".
