Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Címerváltozatok a középkori Magyarországon 27 zett garas címerábrázolása,

134 sőt, — a numizmatikai irodalom állítása szerint Mátyás élete vége felé — több dénárt és obulust is vertek e címerábrával.

135 A pecséteken kissé mellőzött kettőskereszt önállóan fordul elő az 1459—1461 körülire datált dénáron.

136 Ujabb címerváltozatként megjelenik a Mátyás pecsétjein nem szereplő, hasított pajzsban a sávozott mezőt csak a kettőskereszttel egyesítő címer.

137 De szerepel önálló címerpajzsban a holló is (a pénz hátlapján a sávozott pajzzsal,

138 vagy a —- pajzs nélküli — kettőskereszttel).

139 Pénzeken is előfordul a sávozott mezőt és az ágaskodó oroszlánt hasított pajzs két mezejében egyesítő címerváltozat,

140 s ugyancsak megtalálható a sávozatot és a kettőskeresztet hasított, koronátlan

141 és koronás

142 változatban a pajzs nélkül ábrázolt, gyűrűt tartó hollóval együtt, de az ország jelvényeit címerpajzsban ábrázolva. Miután megfigyelhettük a pecséteken és a pénzeken előforduló legkülönbözőbb címerváltozatokat, vessünk egy pillantást a Mátyás korabeli művészeti alkotások címereire is. Mátyásnak a budai palotából ránk maradt homokkő címere a felső pajzsszélre helyezett koronájú negyedelt doborpajzs 1 — 4. mezejében ábrázolja a hét vágást, 2—3. mezejében koronás, kétfarkú oroszlánt láthatunk, a szívpajzsba a gyűrűt tartó holló került.

143 Lényegében ugyanaz a címerváltozat szerepel a visegrádi királyi palota híres (Herkules)-kútjának a káváján. (A vörösmárvány, ovális pajzs 1—4. mezeje sávozott, 2 —3-ban ágaskodó, kétfarkú cseh oroszlán, ugyancsak ovális szívpajzsában ágon álló csőrében gyűrűt tartó holló.) Ez a címer azonban egy a pajzsfőbe került, nem teljesen épen ránk maradt koronával is bővült, vagyis azt a koronát, amelyet a budai homokkő címernél a pajzs felső szélére helyeztek, itt a címer pajzsfőjében láthatjuk. Bár nem túl valószínű, de nem zárható ki az a magyarázat sem, hogy a Mátyás pecsétjein esetenként szereplő koronát emelték volna be a pajzsfőbe. Ennek azonban ellene mond, hogy a Herkules-kút káváján szereplő többi címer sokkal fontosabb országokra utal, illetve a család jelvényét örökíti meg, ezek közé aligha tehették be — ráadásul a pajzsfőbe — a jóval kisebb súlyú galíciai vagy boszniai koronát, ráadásul úgy, hogy az a Herkules134 CNH. II. 213 D., Balogh IL, 1966. 306. p. 135 1482-tŐl CNH. II. 239. és CNH. II. 233., 1489-1490-ben CNH. II. 232. és CNH. II. 242. - Huszár, 1940. 562-563. p. 136 Címerpajzs nélkül, a pecsétmezőben, CNH. II. 218. (hátlap). Balogh II., 1966. 305. p. 137 CNH. II. 218. (előlap, 1459-1461 körül). Balogh II., 1966. 305. p. és CNH. II. 227. sz. 138 CNH. II. 224. 139 CNH. II. 227. 140 (Dénár:) CNH. II. 219., (obulus:) CNH. II. 220. Huszár Lajosnak a pénzeken látható koronára alapozott véleménye szerint e pénzeket Mátyás koronázása után, 1464ben verték. — Huszár, 1940. 556 — 557. p. Ugyanakkor megfontolandó, hogy ennek a pénznek a címerábrája a hasított pajzsban a sávozott mező mellett a cseh királyság oroszlánját feltüntető 3. kisebb, titkos pecsét címerére emlékeztet. Persze nem zárható ki, hogy az V. László korabeli hasonló pecsétekről merítették a pénz beosztását, s a cseh helyett a besztercei oroszlánt helyezték a hasított pajzs 2. mezejébe, de ennek farka kissé félreérthetőre sikerült. 141 CNH. II. 218., előlap. 142 CNH. II. 227., hátlap. 143 Budapesti Történeti Múzeum, ltsz. 51/3406/1 — 2. Ed.: Mátyás király ós a magyarországi reneszánsz 1458—1541. (Magyar Nemzeti Geléria), 1983. február 24.— június 26. írta Török Gyöngyi. (Katalógus) (A továbbiakban: Mátyás király, Katalógus 1983.) 27. p. 65. b. szám.