Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

28 Bertényi Iván kút másik kávájának a címerén is megjelenjen. (E visegrádi szökőkút egyébként a maga teljességében heraldikai alkotásnak is tekinthető, hiszen másik kávája a Hunyadi-család besztercei grófi — egyfarkú — oroszlános címerét ábrázolja, de ezeken kívül előfordul még rajta a kétfarkú — cseh — oroszlános címer is, s, amint az imént említettük, e fölött is korona lebeg még a pajzsban, azaz e lebegő koronával együtt e cseh címer is újabb címerváltozatnak tekinthető.)

144 A budai dominikánus kolostorban (a budai stúdium generalé-ból fennmaradt -?), a Hilton szállodába beépített mészkő kút kerektalpú, négyeit pajzsa az 1. titkos pecsét beosztását követi. (1. mezeje a hétszer vágott mező, 2. a kettőskeresztet, 3. a három oroszlánfejet, 4. az ágaskodó — 1 farkú — oroszlánt mutatja.)

145 Az önállóan használt kettőskereszt egy olyan változata látható egy —1486 —87-re datált — majolika tálon, ahol a kettőskereszt szárvégződései horgonyszerűen lettek kiképezve.

146 További változatok kerültek elő a budai és a visegrádi palotaásatásoknál talált címeres kályhacsempéken, ahol is az egyik ábrázolás négyeit doborpajzsú, 1. mezeje hétszer vágott, a 2-ban hármashalmon álló kettőskereszt látható, a 3.-ban az egyfarkú, ágaskodó oroszlán, míg a három koronás leopárdfej a 4. negyedbe szorult. Emellett — a Mátyás korában címereinken pajzstartóként gyakran szereplő — angyalokat ábrázoló, a különböző címereket önállóan feltüntető, kettőskeresztes, sávozatos, 3 leopárdfejes, oroszlános, kétfarkú, ágaskodó oroszlános kályhacsempék is napvilágot láttak.

147 Már a címerek mázait is mutatják egyes iparművészeti emlékek. Így a Fojnináról származó miseruha a négyeit kerektalpú pajzs 1. negyedében vörös ezüst sávozatú mezőt, a másodikban a zöld hármashalmon álló ezüst kettőskeresztet, a 3. negyedben kék mezőben 3 arany leopárdfejet, a 4. ezüst mezőben aranykoronás, egyfarkú vörös oroszlánt ábrázolt, míg a szívpajzsban itt is a holló látható.

148 Mátyás Esztergomban őrzött, hímzett címere — kopott volta ellenére — ugyancsak lehetővé teszi a heraldikai mázak jó-rossz követését. A négyeit pajzs 1. mezeje itt is vörössel és ezüsttel sávozott, a 2.-ban a kétfarkú cseh oroszlán látható. A 3. negyed a vörösben ezüst (osztrák) pólyát mutatja, míg a 4. negyed a kékben vörössel és ezüsttel kockázott aranykoronás (morva) sast. A szívpajzsot itt is fekete holló foglalja el.

149 Mátyás király címereinek legválasztékosabb és legszebb változatait a Corvina könyvtár darabjaiban, a különböző pergamen kódexek egyes lapjaira festve találjuk meg. Ugyanazok a címerváltozatok, amelyeket a pecséteken, pénzeken, építészeti emlékeken színtelenül, a textilmaradványokon elfakultán, kopottan, s esetenként csak korlátozott felismerhetőséggel szemlélhettünk, itt — többnyire jó állapotban — színtartó változatokban maradtak ránk. 144 Mátyás király, Katalógus, 1983. 67. p. 562. a., b., c. 145 Uo. 42. p. 221. szám. 146 Budapesti Történeti Múzeum, ltsz. 51/1332., Mátyás király, Katalógus 1983, 38. p. 206. szám. 147 Holl Imre: Középkori kályhacsempók Magyarországon, III. — Archaeológiai Értesífcő CX. (A továbbiakban: Holl 1983.) 202-203. p. és 1-2. ábra. 148 Budapesti Történeti Múzeum ltsz. 81/197., Mátyás király, Katalógus 1983, 53. p. 334. szám. 149 Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, ltsz. 1964. 312. — Mátyás király, Katalógus 1983, 54. p. 352. sz.