Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Mályusz Elemér: Gróf Kemény József oklevélhamisítványai / 197–216. o.

Gr. Kemény József oklevélhamisítványai 211 Határozottan Kemény szerkesztményének látszik Csáki László erdélyi vajda 1421. július 8-i oklevele (I. 117.), amellyel a Fehér megyei Fahíd birtok felét Lőkös fia Sandrimis fia Balázs nemesnek adományozza vajdai hatalmából. Kemény kiinduló pontja a kolozsmonostori konvent 1427-i oklevele, amely szerint Balázs miles özvegye, Gáldi Herbord leánya be akarta magát iktattatni Fahidba, de ellentmondásra talált.

50 Az itt említett Balázst, akiről nevén kívül semmit sem tudunk, megtette a XIX. században a környéken birtokos Mikó család ősének és a következő vitézi tettek hősének: Sólyomkő erősséget vagy tornyot, amely az Olt folyó közelében a csiki székelyek Tusnád nevű birtokán emelkedik, bár a törökök megrongálták és árkai sem voltak, vére hullásával megtartotta a vidék védelmére, majd a vajdával együtt Hátszeg vár alatt megvívott a törökökkel. Ezek erdélyi betörésének időpontját, egyúttal az oklevél dátumát Kemény a brassói templom falfelirata alapján határozta meg, amelyet Schwandtner kiadásából ismert.

51 A hátszegi csata a brassói feljegyzéssel a tudós körök szemében logikusan beilleszkedő mozzanattá lett, az eseménysorozat pedig nyert hitelességében. Arra, hogy a hamisítással Kemény egyik kortársának tekintélyét igyekezett növelni, az oklevél provenienciájárói feljegyzett adatai vezetnek rá. Ezek szerint ő a szöveget Benkő Józsefnek báró Naláczi József részére készített másolatáról írta le, Benkő pedig, mint maga mondta, a gróf Mikó család levéltárából az eredeti pergamen oklevelet akkor kapta meg lemásolásra, amikor Oltszemben tartózkodott. Ez a Benkőnek tulajdonított egész szerep Kemény kitalálása. A Kolozsváron ma is meglévő Mikó-levéltárban az oklevél nem található. A hátszegi csatát Kemény tovább részletezte Csáki vajda ugyanezen napra tett másik oklevelében, amellyel Szálláspataki Jaroszláv fia Kosztának, mivel az ütközetben testvérei és rokonai halála árán 70 török pusztulását érte el, a király személyében a hátszegi kerületi Kisbarissor szabad falut adományozza.

52 A románok teljességre törekvő forrásgyűjteménye, a Hurmuzaki-féle Documente Kemény másolatban fennmaradt valamennyi oklevélszövegét hitelesnek fogadta el. Közülük első átlapozásra könnyen felismerhető hamisítványoknak azok tekinthetők, amelyek eredeti példánya nem ismeretes. Azaz Auner Mihálynak a szász oklevelek vizsgálatánál megfogalmazott kritikai elvét tanácsos esetükben alkalmazni. Eszerint hamis Kolozs megye két szolgabírójának 1363. április 12-i, az alvajdához intézett jelentése (82. 1.), amelyben annak március 22-i felszólítására beszámolnak az almási királyi officialis által a kolozsmonostori apát jobbágyainak okozott kártételekről. Kemény szerint az oklevél a monostor levéltárában „inter Irregistrata" volna, ott azonban nem található. Ugyanez a helyzet László alvajda 1375. március 11-i oklevelénél (225. 1.). A kárt szenvedők ebben is az apát jobbágyai, akik kárt okoznak, Nagyfalui 50 Szeredai Antal: Notitia veteris et növi capituli ecclesiae Albensis Transilvaniae. Albae Carolinae, 1791. 80. 51 Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. Cura et studio Georgii Schwandtneri. [Vindobonae] 1746.

1. 886.: 1421 Amurathes II. imperátor Turcarum vulgo Muratbeck terram Barczensem ferro et igne vastat; senatum Coronensem abducit, residuo populo in arcé montis conservato. 52 Documente privitóre la Istoria Románilor. (Bucuresti 1890.) 515. Csánki (i. m. V. 228.; 72.) Szálláspataki Jariszlov fiát: Kosztat említi az 1411. évnél, Bár (Barisso) birtokot a XV. sz. második felében, az adományról azonban nem tud. 2