Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Mályusz Elemér: Gróf Kemény József oklevélhamisítványai / 197–216. o.

Gr. Kemény József oklevélhamisítványai 203 rendszerezésének édes ízét, a jegyzetek tömegének gyarapodása megnyugtat­ta, hogy élete hasznos munkában telik, rájött, hogy a levéltárakban lappangó szövegek napfényre hozatalával kortársaival szemben fölényt biztosíthat ma­gának. Kapcsolatát haláláig megőrizte Keménnyel, iratait is ez őrizte meg. A politikai életben mecénásánál lelkesebben vett részt. Bem mellett századosi, majd őrnagyi rangban volt adjutáns, s mint Petőfi, ő is a fehéregyházi csatá­ban esett el. 24 Első gyűjteményes kiadványában, amely 1840-ben Nachlese auf dem Fel­de der ungarischen und siebenbürgischen Geschichte címmel jelent meg, Kurz két cikket írt Mátyás király koráról. Egyikükben 25 Keménytől kapott két szöveget tett közzé a magyar nyelv elterjedtségének bizonyítására: Belkényi Péter 1452. január 9-i magyar nyelvű pár soros oklevelét, amellyel három forintért elzálogo­sítja szászsombori birtokát, valamint Geréb László erdélyi püspöknek 1478. feb­ruár 15-i káptalanjához intézett utasítását, mely a következőket tartalmazza: a Mátyás királynál tartózkodó erdélyi követek ismételten kérték a püspöktől, hogy engedélyezze a keresztség, bérmálás, eucharistia, házasság szentségeinek magyar nyelven történő kiszolgáltatását, hiszen elődei, mint Manciai Demeter s még korábbiak alatt is így történt. A király a kérdést a prelátusokkal meg­tárgyalva, utasította őt a kérelem teljesítésére, ö engedelmeskedik, de mert az ökumenikus zsinat Agende parochiales-ének nincs hiteles és püspöksége tekin­télyével megerősített magyar fordítása, s mert közismert, hogy a római egy­házban a hitszakadásokat leginkább a szent kánonok téves értelmezése és for­dítása idézte elő, eleget óhajtván tenni a követek kérésének, bízzanak meg egy vagy két káptalani tagot a fordítással, az elkészült munkát terjesszék eléje megvizsgálás és jóváhagyás végett, közben pedig mindegyik főesperes őrköd­jön, hogy a szentségek kiszolgáltatásában tévedés ne történjék. Kurz tájékoz­tatója szerint a magyar oklevélről litográfia készült, Geréb oklevele pedig, amelynek másolatát Kemény azzal adta át neki, hogy ,,ex codice Batthyani­ano" írta ki, ily című munkában fog hamarosan megjelenni: Epistolae Mathiae Corvini, Üladislai II, Ludovici II. regum Hungáriáé et contemporaneorum, quas adjectis notis criticis nunc primum edidit Comes Josephus Kemény membrum eruditae societatis Hungarae. Ez a forráskiadvány elmaradt, mindkét szöveg napvilágot látott ellenben már 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nagy cor­pusában, a Döbrentei Gábor által szerkesztett ,,Régi magyar nyelvemlékek'" II. kötetében a litográfia alapján eszközölt javításokkal. 26 A két szöveg közül elsőnek a magyar oklevél akadt fenn a kritika háló­ján. 27 Annál makacsabban őrizte hiteles voltának hírét a Geréb-oklevél. Alig merünk hinni szemünknek, hogy századunk oly közismert tudósai is, mint Jakubovich Emil és Pais Dezső, valamint Kardos Tibor hagyták magukat fél­revezettetni. Főleg Jakubovich tévedése a meglepő, hiszen személyében ko­runk legkitűnőbb magyar paleografusát tiszteltük, az „ó-magyar olvasókönyv" 2i Qöllner, Carl : Anton Kurz. Leben und Werk. Forschungen zur Volks- und Landes­kunde. 10. köt. 2. sz. (1967) 21-71. 25 Zur Geschichte der ungarischen Sprachkultur unter Matthias Corvinus. 53 — 59. 26 Buda, 359, 370. sk. 1. 27 Zolnai Qyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. c. munkában már nem szerepel, mivel „hitelességéhez kétség fér"(22.). — Fehértói Katalin le­kötelező szívességgel, amelyet hálásan köszönök, nyelvész körökben érdeklődött a Bel­kényi-oklevél litográfiája után, azonban sem ott felvilágosítást, sem az Akadémiai Könyvtár Döbrentei hagyatékában példányt nem talált.

Next

/
Thumbnails
Contents