Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Soós István: Diplomatika és politika : Horvát István kiadatlan Werbőczy-könyvének története / 81–110. o.

Diplomatika és politika 103 hogy mi volt megélhetésének alapja. Az ide besoroltak közül meg kell említenünk Horváth János veszprémi kanonokot, aki jelentős szerepet játszott a XIX. század eleji magyar irodalom művelésében és annak terjesztésében. De utalhatunk a Pannonhalmán élt és működött bencés teológus, író, költő, műfordító, a Horváttal személyes ismeretségben álló Guzmics Izidorra, továbbá a kis Győr megyei faluban, Téten plébános költőnek, Horvát egyik legkedvesebb barátjának, Pázmándi Horváth Endrének a nevére is. A protestáns alsópapság soraiból mindössze egyetlen fő jelentkezett Horvát könyvének előfizetésére, egy komáromi evangélikus pap személyében. A birtokos köznemességből származó előfizetők, illetve megrendelők teszik ki a jegyzékben szereplők legnagyobb számát, összesen 60-an 61 példányt rendelve. A fentebb jelzett felosztás szerint csoportosítva őket a következő adatokat kaphatjuk: a) a királyi kormányszékeknél és felső bíróságoknál alkalmazottak száma 14 fő — 14 pld. (pl. olyanok mint a Hétszemélyes Tábla bírája, a Királyi Tábla jegyzője, királyi altárnokmester, helytartótanácsi titkár, a Királyi Tábla Levéltárának levéltárosa, szám vevőtanácsos, fogalmazó a Helytartótanácsnál stb.); b) az egyes vármegyéknél alkalmazásban állók száma összesen 33, 34 példánnyal, (érdekes, hogy a megyei tisztségviselők 10 vármegyéből, nevezetesen: Pest, Szatmár — e kettőből túlnyomórészt —, Ugocsa, Somogy, Komárom, Nyitra, Veszprém, Gömör, Gorsod és Fejér kerülnek ki). Ezen belül megoszlásuk a következő: 9 vármegyei alispán, 5 főszolgabíró, 6 szolgabíró, 2 alszolgabíró, 1 megyei esküdt, 1 számvevő, 1 főadóbeszedő, 1 adóbeszedő, 2 főjegyző (1 első főjegyző), és 5 aljegyző. Az ebbe a csoportba tartozó előfizetők közül kitűnik Földváry Gábor Pest vármegyei szolgabíró neve, aki a reformkorban, a pesti Nemzeti Színház alapítása körül és egyéb, fontos társadalmi intézmények létrehozásában nagy érdemeket szerzett; c) a városi hivatalokban tevékenykedők száma 3 (3 példánnyal); d) ebbe a kategóriába soroltuk az uradalmi tisztviselőket vagy földesúri alkalmazottakat is, akik 10 főt (10 pld) számláltak. (így pl. tiszttartó, uradalmi igazgató, földesúri titkár, jószágigazgató valamint az ún. ,,Úri Házak Jussainak igazgatói a Curia mellett".) Közöttük megtaláljuk az akkori irodalmi és kulturális életünk néhány neves alakját, pl. Csaplovics Jánost, és Georch Illést. Nagy számban jelezték előfizetési, illetve rendelési szándékukat az ügyészek és ügyvédek, összesen 28 fő (28 pld.), ebből: 3 ügyész — 1 megyei alügyész Szemere Pál személyében és 2 uradalmi ügyész —, 25 ügyvéd. Ez utóbbiak a következők szerint csoportosíthatók: 7 ,,törvényes ügyész" aCuriánál, 10 fiskális (fő- és alfiskális is) és 2 főbíró megyei alkalmazásban, 5 „törvényes ügyész", akik városi hivatalban vállaltak állást (mind Pesten), továbbá 1 alügyvéd az egri főkáptalannál. A hivatalokban tevékenykedő köznemesek száma az ügyvédekkel s ügyészekkel együtt 88 fő (89 példánnyal). Külön, az ún. egyéb, illetve megállapíthatatlanok kategóriába csoportosítottuk a jegyzékben szereplő, de hivatalt nem vállalt közép- és kisnemességet, amely 25 személyt számlál, s akik 28 példányra tartottak igényt. Hozzájuk csatoltuk az Ugocsa vármegyebeli Újhelyi-nemzetséget, akiktől Horvát megbízottjai révén több eredeti oklevél másolatát is megkaphatta, s akik 4 példányra fizettek elő, valamint a Palóczi Horváth Ádámtól beküldött 14 Zala megyei előfizetőt is. A katonatisztek (2 fő) 2 példánnyal vannak érdekelve. Az ún. jogi személy és intézmény kategóriájába ,,Esztergom Vármegye Közönségé"-t, illetve a Pannonhalmi Szent Benedekrend könyvtárát soroltuk be. Végül az utolsó csoportba kerültek az ún. szabad foglalkozású értelmiség képviselői, akik egy-két kivételtől eltekintve, szinte mindannyian Horvát ba-