Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Soós István: Diplomatika és politika : Horvát István kiadatlan Werbőczy-könyvének története / 81–110. o.

102 ügyészeket és az egyházi alkalmazásban álló, de világi ügyvédeket. Mindezeket az összesítésben hozzácsatoltuk a birtokos nemességhez. Azokat a közép- és kisnemeseket, akikről a szakirodalom áttekintése után sem tudtuk megállapítani, hogy az említett években viseltek-e hivatalt, állásban voltak-e, azok minden valószínűség szerint birtokukon éltek, gazdálkodtak. Őket az ún. egyéb kategóriába soroltuk (6.). Meg kell még említenünk a szabad foglalkozású értelmiség csoportját (7.), ahová az írókat, szerkesztőket, lapkiadókat, orvosokat, főúri családoknál alkalmazott nevelőket stb. vettük fel; találunk az előfizetők sorában katonatiszteket (8.) is. Az előfizetők között különleges helyet foglal el az intézmény (9.) és a jogi személy (10.) kategóriája. Horvát művének főrangú megrendelői, illetve előfizetői között a XIX. század eleji magyar társadalom legtehetősebb és legtekintélyesebb, a kor műveltségi színvonalán álló családok legkiemelkedőbb tagjai találhatók, akiknek nagy szerepük volt a magyar kultúra, a kulturális élet fejlesztésében, előrehaladásában is. A 21 világi és 2 egyházi főnemesi prenumeráns sorában, akiknek neve a legfontosabb folyóiratok (mindenekelőtt a Tudományos Gyűjtemény), nagyobb érdeklődésre számot tartó könyvek előfizetési jegyzékeiben is gyakran feltűnik, összesen 39 példányra tartottak igényt a „Verbőczi István emlékezetéből". Hogy csak a legnevezetesebbeket említsük: gróf Amadé Antal császári és királyi kamarás, báró Eötvös Ignác udvari alkancellár, gróf Cziráky Antal, a magyar királyi kamara alelnöke, belső titkos tanácsos, gróf Teleki Sámuel erdélyi főkancellár, gróf Teleki László a Hétszemélyes Tábla bírája, gróf Majláth György, gróf Széchényi Ferenc, gróf Festetich György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója, gróf Batthyány Miklós, báró Ürményi József és családtagjai, báró Mednyánszky Alajos, báró Fischer István egri érsek, valamint gróf Eszterházy Nepomuk János, aki egymaga 10 példányra prenumerált, továbbá Jankóvich Miklós. A felsőpapsághoz tartozó olvasók (összesen 6 fő — 6 példányban fizetett elő; ebből 2 püspök, 2 káptalani nagyprépost, 1 apát valamint a leleszi és jászói premontrei szerzetesrend prépostja) közül az első helyen említhető Kurbóly György veszprémi püspök, aki sokat tett többek között azért, hogy egyházmegyéje papságának könyvkultúráját magasabb színvonalra emelje, s könyvállományának gyarapításában hatékonyan közreműködött.

105 Figyelmet érdemel még Koller Józsefnek, a pécsi káptalan nagyprépostjának, egyháztörténésznek a személye is. A katolikus alsópapság viszonylag nagy számban képviseltette magát az előfizetők között: 32-en prenumeráltak összesen 38 példányra. Ebből: 14 kanonok, 2 püspöki titkár, 2 alesperes, 5 fő a lelkészkedő papság köréből, a szerzetesrendekhez — a leleszi és jászói premontrei rend és a pannonhalmi Szent Benedek-rend — tagjai közül 6 személy. Ez utóbbiak esetében meg kell még említenünk, hogy két prenumeráns a rend középiskoláiban mint középiskolai tanár tevékenykedett. A katolikus alsópapsághoz soroltuk be ,,a Nemzeti Lélek tüzes Ébresztője"-t, Virág Benedeket is, aki ugyan már régen kilépett rendjéből, de besorolásunk egyik szempontja szerint azt vettük figyelembe. 1 106 Vö. Hermann Egyed — Eberhardt Béla: A veszprémi egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a 19. század elején. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 8.) Veszprém, 1942. A Kurbély által elrendelt, 1815 — 1818 közötti eanonica visitatioról lásd uo. 6—8. Kurbély 1821-ből való könyvtárj egy zekében megtalálható volt Horvát művének második kötete (uo. 66.). SoÓ8 István