Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispáni hivatalának szervezete és ügyrendje / 83–92. o.

Fejér vármegye alispáni hivatala 87 ben a közigazgatási gépezet ezen új alkatrésze felől ítéletet lehetne mondani, annyit azonban már most is állíthatok, hogy az aggályok, melyek ez által az önkormányzatot fenyegetni látszottak, alap nélkülieknek bizonyultak be."

5 A közigazgatási bizottság megszervezésével nem csorbították az önkormányzat jogait, de a vegyes szerv a törvényhatóság területén felügyelete és ellenőrzése alá vonta a közigazgatás valamennyi ágát. Az 1886. évi közigazgatási reform (1886: XXI. te.) tovább erősítette a centralista tendenciákat. Az önkormányzati jogkör erősítése helyett a kormány képviselőjének ,a főispánnak a hatásköre bővült; a megye „legaktívabb testületi szervének", az állandó választmánynak is elnöke lett. Tehát a törvényhatóság első tisztviselőjének, az alispánnak a törvényhatósági bizottság közgyűlése előkészítésében betöltött szerepe csökkent. A megye főjegyzőjének irányításával került sor a megyei szervezet átdolgozására. A szervezeti szabályrendelet keretutasításban foglalkozott az alispáni hivatal, a központi tisztikar tagjainak feladatkörével. Tárgyalta a törvényhatóság közigazgatási, közegészségügyi felosztását, az országgyűlési választókerületek beosztását, az alispáni hivatal ügyrendjét is. A szabályrendelet a belügyminiszter jóváhagyását követően 1889 júniusában lépett érvénybe.

6 A közigazgatási feladatok ellátásában az alispán közvetlen munkatársai a jegyzői kar tagjai voltak. Hivatali elöljárójuk a főjegyző volt, aki az alispán „akadályoztatása" esetén a törvényhatóság első tisztségviselőjének feladatait is ellátta. A főjegyző felügyelt a vármegyei levéltárra, az iktató és kiadó hivatalra, az irodaszemélyzet munkájára. A közgyűlés elé terjesztendő ügyeket — a referensi feladatok ellátása céljából — az alispántól átvette s vele egyetértésben, esetenként közösen állapították meg a tanácskozás és ügyrendi szabályrendelet alapján a közgyűlés tárgysorozatát. A szakosztályok, küldöttségek ülésein az aljegyzőkkel felváltva vett részt, vezette, illetve ellenőrizte a törvényhatósági bizottság ülésein felvett jegyzőkönyvet. Munkakörének jelentőségét az is bizonyítja, hogy tagja és jegyzője volt a számonkérő széknek és a közigazgatási bizottságnak. 1916-ban a jegyzői kar tagjai: a főjegyző, a másodfőjegyző ós három aljegyző. A törvényhatóság jogtanácsosának munkakörét a tiszti főügyész látta el. Jogi véleményt adott az elébe terjesztett ügyekről. A törvényhatósági bizottság ülésein a rend és a törvényesség őreként széksértósi keresetet és eljárást indított a „magukról megfeledkezett" bizottsági tagok ellen. Az alispánt rendszeresen, a közigazgatási bizottságot félévenként tájékoztatta. Munkájában, feladatainak elvégzésében a főispán kinevezte tiszteletbeli ügyészek segítették. A főügyészhez érkezett beadványokról iktatókönyvet vezettek, amelyhez kapcsolódott a mutató- és a postakönyv, a pénztárkönyv pedig az értékküldeményeket tüntette fel. A központi, a járási tisztikar tagjainak, a községek elöljáróinak, tisztviselőinek fegyelmi ügyeiről nyilvántartást vezettek. A „Fejér vármegye tiszti főügyésze" feliratú pecsétet aláírásával, illetve ellenjegyzésével együtt használta.

7 5 FML Fejér Vármegye Közigazgatási Bizottságának jegyzőkönyvei. 1876 — 1902. Fejér vármegye bizottsági közgyűléseinek tanácskozási- és ügyrendje. Székesfehérvár, 1872. 6 Fejér vármegye szervezete. Székesfehérvár, 1889. 7 FML Fejér vármegye tiszti főügyészének iratai. 1889—1902.