Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispáni hivatalának szervezete és ügyrendje / 83–92. o.

86 Erdős Ferenc gatási és a törvényhatósági bizottság) testületének munkájában — a törvények és utasítások meghatározta eszközökkel — ellenőrző s meghatározó szerepet töltött be. Amíg a törvényhatósági bizottság a megyei önkormányzat testülete volt, addig a közigazgatási bizottságban az önkormányzat képviselői (választottak) és a központi tisztikar vezetői mellett az állami hivatalnokok is helyet foglaltak. A municipialisták — igaz 1872 után egyre csökkenő „hangerővel" — a megyék jogainak további megnyirbálásáról beszéltek. A közigazgatási bizottságban helyet kaptak a törvényhatósági bizottság által választott tagok (10 fő), közülük hárman a földbirtokos arisztokráciát, Vénosz Antal kanonok a klérust képviselte. A törvényhatóság tisztviselői közül hivatalból lettek a bizottság tagjai az alispán (báró Miske Imre), a főjegyző (BónéOéza), a tiszti főügyész (Horváth Imre), a megyei árvaszék elnöke (Rozgonyi György) és a főorvos (Eltér József). A szakminisztériumok pedig névszerint megnevezték delegáltjaikat. Az „államközegeket" Kolossváry Miklós tanfelügyelő, Sahlhausen Lipót adófelügyelő, Zalay Alajos főmérnök, a királyi ügyészt helyettesítő Ambrózy Mihály alügyész, a postaigazgatót helyettesítő Janisch Mór székesfehérvári postahivatalnok képviselték. A közigazgatási bizottságban is felelősségteljes munka hárult az alispánra, már az alakuló ülésen annak a választmánynak az elnökévé nevezték ki, amely a te. 14., 52. és 53. §-a szerint elkészítette a bizottság munkabeosztását és kidolgozta az eljárási szabályzatot. A századfordulóig a közigazgatási bizottság munkáját az alábbi választmányok, albizottságok és küldöttségek segítették: — a fegyelmi választmány (1876: VI. te. 52—55.) — a felszólamlási küldöttség (1883: XV. te. 12.) — a felügyelő bizottság (1878: V. te. 48.) — a gyámügyi fellebbviteli küldöttség (1877: XX. te. 216.) — az erdőrendészeti albizottság (1879: XXXI. te. 26.) — az erdei kihágási II. fokú bíróság (1879: XXXI. te. 120.) — a börtönvizsgáló küldöttség (1876: VI. te. 38.) — a kihágások és kártérítési követelések elbírálására hivatott albizottság (1898: II. te.) Az alispán a fenti albizottságok közül hivatalból tagja volt a gyámügyi fellebbviteli küldöttségnek, az erdőrendészeti albizottságnak, az erdei kihágási II. fokú bíróságnak és a börtön vizsgáló küldöttségnek. Mégsem állíthatjuk, hogy ezen küldöttségekben fejtette ki a legcéltudatosabb tevékenységet, hanem a havonta ülésező közigazgatási bizottság előadójaként részletes jelentésben számolt be a közigazgatás helyzetéről. A rendszeres tájékoztató azt is jelentette, hogy a közigazgatási bizottság az önkormányzat testületénél lényegesen jobban és időben is gyorsabban áttekintette a megye általános helyzetét, mert a törvényhatósági bizottság közgyűléseire negyedévenként került sor, s félévenként a közigazgatási bizottság által összeállított, a közigazgatás „minden ágát" összefoglaló jelentést olvasták fel a törvényhatósági bizottság ülésén. Ez esetben az alispán csupán „pótjelentésben" számolt be a közigazgatás „azon mozzanatairól", amelyet a közigazgatási bizottság jelentésében nem érintett. (Az összefoglaló jelentésekről némi iróniával jegyezte: „[. . .] az alispáni évi jelentések gyakorlati haszna és becse — miután az csak ismétlés jellegével bírhat — nagyrészben megszűnt [. . .]"). Az elmondottak ellenére a törvényhatósági bizottság tevékenységéről Miske az alábbiakban összegezte párhónapos tapasztalatait: ,,[. . .] nem érkezett el ugyan még az időpont mely-