Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispáni hivatalának szervezete és ügyrendje / 83–92. o.

Fejér vármegye alispáni hivatala 85 vény hatósági bizottság közgyűlésén, s az állandó választmány elnökeként a közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítését irányította. Az ötven főből álló megyei állandó választmány első ülését 1872. február 12-én tartotta. Az alispán azonban nemcsak irányította, összefogta, hanem bizonyos szempontból meg is határozta a testület munkáját. Személyes véleménye nemegyszer megszabta az előterjesztés, az állásfoglalás tartalmát. Az állandó választmány három szakosztályban fejtette ki tevékenységét. Megalakult a közigazgatási és közjogi szakosztály (elnöke: Zlinszky István), a pénzügyi szakosztály (elnöke: Pellet Sándor kanonok), a közlekedési és műszaki szakosztály (elnöke: Zuber Antal). A szakosztályok elnevezése feladataik tartalmát is tükrözte. Az állandó választmány ülésein jegyzőkönyvet nem vezettek, jelentés vagy ,,végzéstervezet" formájában összegezték álláspontjukat.

3 Az alispán negyedéves, de még inkább az éves összefoglaló jelentéseiben részletesen beszámolt az általa vezetett hivatal munkájáról, a közigazgatás állapotáról. 1872 első hónapjaiban a tisztviselők megismerkedtek feladataikkal, lebonyolították a még elintézést igénylő iratok átvételét, a tömegével érkező miniszteri rendeletekben foglalt utasításokat végrehajtották, £11. végrehajtásukat megkezdték. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény életbe léptetését követően — március végéig — összesen 244 rendelet érkezett a főhatóságoktól a megyéhez. Az alispán ellenőrizte a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. te. végrehajtását, a községek szabályrendeleteinek kidolgozását. A közigazgatás helyzetéről szóló jelentés érdemi részében beszámolt a közmunkahelyzetről, az utak, hidak és egyéb műtárgyak építési, karbantartási munkálatairól. A sorozás eredményéről, az elszállásolás rendjéről. Elemezte a megye közegészségügyi, pénzügyi helyzetét. Szólt az árvaszék tevékenységéről és ügyforgalmáról (erről részletesebben 1. az árvaszók elnökének jelentéseit), az alispáni, a főszolgabírói hivatalok ügyintézéséről, pontosan feltüntette az elintézett és a még feldolgozásra váró akták számát. Vizsgálta a köztisztaság helyzetét, a népmozgalmi viszonyokat. A megye gazdasági helyzetét tárgyalva kiemelten szólt a mezőgazdasági munkavégzésről, a termésátlagok alakulásáról, az állattenyésztés problémáiról, az állategészségügyről. A mezőgazdasági munkavégzéssel összefüggő aratósztrájkokról. Az ipari és a mezőgazdasági munkások osztályharcának fontos dokumentumait tárják fel az alispán jelentései. Esetenként tájékoztatta a törvényhatósági bizottság tagjait a Székesfehérvári királyi Törvényszék munkájáról is. Az 1874-ben ismertetett adatok közvetlenül rávilágítanak a közbiztonság helyzetére is. A gyilkosságok száma 12, a súlyos testi sértéseké 74, gyújtogatásért 5 egyént fogtak perbe, lopásért 159, rablás bűntettéért 4 főt ítéltek el. A 329 elítélt között 112 volt a visszaeső bűnözők száma.

4 Az 1876: VI. te. értelmében október 2-án alakult meg Fejér vármegye Közigazgatási Bizottsága, amelynek elnöke a főispán lett. Szőgyén Marich László így a kormány képviselőjeként a megye két legfontosabb (a közigaz3 FML Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságainak jegyzőkönyvei. 1872 — 1902. 4 FML Fejér vármegye alispánjának általános iratai. Alispáni éves jelentések. 1872-1902.