Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispáni hivatalának szervezete és ügyrendje / 83–92. o.

ERDŐS FERENC FEJÉR VÁRMEGYE ALISPÁNI HIVATALÁNAK SZERVEZETE ÉS ÜGYRENDJE • . • •'•_•• Az „alkotmány védbástyájá"-nak tekintett megyei közigazgatási szervezet kérdésében a municipialisták és a centralisták között — a kiegyezést követően is — az ellentétek elmélyültek. A municipialisták továbbra is a megyei önkormányzat jelszavát tűzték zászlajukra. Viszont a centralisták a központosító polgári tendenciákra történő hivatkozással fokozatosan csökkenteni kívánták a megyék jogkörét. Az országgyűlésen, a sajtóban, a megyék üléstermeiben zajló vitákban a centralista koncepció aratott győzelmet. S ezt bizonyítja a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. te. is. Az országos történetre csak utalhatunk dolgozatunk rövidre szabott keretében; feladatunk a Fejér megyei viszonyok vázlatos jellemzése. Fejér megyében is fellángolt a municipialisták és a centralisták ellentéte. A megyebizottmány tagjai közül többen az önkormányzat felszámolásától tartottak. A kétkedőket, a törvény ellenzőit a főispán vezette centralisták azzal győzték meg, hogy ,,Igen is erős védbástyája a megye az ország alkotmányos jogainak: nincs okunk sóvárgással pillantani vissza a múltra, s bizalmatlanoknak avagy közönyösöknek lennünk az új szervezet, a jövő iránt . . . Teljes szabadsággal vitatkozhatunk a közügyek felett, a törvénytelen [értsd: törvényellenes] rendeletek ellen felszólalhatunk, sőt bizonyos esetekben a végrehajtást is megtagadhatjuk."

1 A törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény vármegyei végrehajtásának munkálatait a főispán irányította és koordinálta. Szőgyény Marich László vezetésével 1871. június 15-én alakult meg az a 90 főből álló küldöttség, amely kidolgozta a megye szervezeti szabályrendeletét. E küldöttségben a bizottmány tagjai közül 64-en, a központi tisztikar részéről 12-en vettek részt, a községeket pedig 13 bíró képviselte. A főispán meghatározta a küldöttségre váró feladatokat, nevezetesen: a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítását, a törvényhatósági választókerületek kialakítását, a tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának megállapítását, a munkaköri feladatok meghatározását. A járások közigazgatási beosztásának, az árvaszék és az állandó választmány szervezetének kidolgozását kellett megvitatnia, majd a tervezetet bemutatnia a megyebizottmánynak. Közel három hét alatt elkészítette a küldöttség a megye szervezeti szabályrendeletét, amelyet a július 3-i bizottmányi közgyűlésen megjelentek el is fogadtak, s jóváhagyásra felterjesztették a belügyminiszterhez. Az 1871. október végén tartott bizottmányi ülésen a főispán már arról számolt be, hogy a bel1 Fejér Megyei Levéltár (A továbbiakban: FML) Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyvei. 1867 — 1871.