Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispáni hivatalának szervezete és ügyrendje / 83–92. o.

84 Erdős Ferenc ügyminiszter a szervezeti szabályrendeletet részben jóváhagyta, s a javasolt módosításokat figyelembe véve a küldöttség rendszeresen ülésezik, folyamatosan végzi munkáját, illetve az ügykezelés szabályozására, a szolgabírói hatáskör módosítására a törvényhatóság testülete a belügyminiszteri leiratban foglaltak teljesítésére utasította a küldöttséget. Jóváhagyták a törvényhatósági választókerületek beosztását, a tisztikar, a segéd- és kezelőszemélyzet hatáskörét, munkabeosztását, az állandó választmány szervezetét tárgyaló fejezeteket. Felülvizsgálta a virilisek névjegyzékét, a tisztviselők napidíjáról alkotott szabályrendeletet, s jóváhagyták az árvaszék szervezetét is. Fejér vármegye szervezeti szabályrendeletének összeállításával Boné Géza tb. főjegyzőt bízták meg.

2 A megyei szervezet kidolgozását majd jóváhagyását követően 1871. december 28-án került sor a tisztújító közgyűlésre, amelyen a törvényhatósági bizottság 348 tagja megválasztotta a központi és a járási tisztikar tagjait. Természetesen az alispánválasztást előzte meg a legnagyobb várakozás, ugyanis Zuber Józsefet a megye másodalispánját — 1871 augusztusában — Pécs és Székesfehérvár szabad királyi városok főispánjává nevezte ki az uralkodó. Szűts Adolf első alispán „magánviszonyaira" történő hivatkozással megvált tisztségétől. Az alispáni hivatal tehát vezető tisztségviselők nélkül látta el feladatát azokban a hetekben, amikor a törvényhatóságok rendezéséről alkotott törvénycikk végrehajtása a feladatok sokaságának körültekintő elvégzését követelte meg. Szeptember 16-án Fekete János főjegyző javaslatára a megye első alispánjává báró Miske Imrét, a bodajki uradalom birtokosát, tb. főjegyzőt választották. A másodalispán feladatainak ellátását „közkívánat folytán" Németh Lajosra, a törvényszék alelnökére bízták. Négy jelölt: báró Miske Imre, Németh Lajos, Fekete János és Kolossváry Sándor pályázott a decemberi választáson az alispáni szék elnyeréséért. A jelöltek közül a törvényhatósági bizottság tagjai közfelkiáltással Miskét választották meg, akinek negyedéves tevékenysége „általános" elismerést váltott ki a megyében. Az alispán a vármegye első tisztségviselőjeként a törvényhatósági bizottság megbízásából vezette a közigazgatást, végrehajtotta a testület határozatait, a kormány rendeleteit, illetve végrehajtásukat ellenőrizte. Ha valamely rendeletet alkotmányellenesnek tartott, vagy a megyei viszonyok ismeretében károsnak, megvalósíthatatlannak vélt, 24 órán belül jelentést tehetett a főispánnak. A kormányrendelet ellen tiltakozó feliratot, az átvételt követő 72 órán belül, el kellett juttatnia a rendeletet kibocsátó főhatósághoz. Az alispán volt a megye hivatalos pecsétjének Őre, a törvényhatósági bizottság megbízása értelmében aláírta az ügyiratokat, a fontosabb dokumentumokat hitelesítő záradókkal látta el. Irányította a sorozó járásokban folyó újoncozást, a vegyes felülvizsgáló bizottság polgári elnökeként vezette az első fokon katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyult sorkötelesek felülvizsgálatát. A megyében állomásozó katonai alakulatok parancsnokaival közösen járt el az elszállásolások ügyében, rendezte a vitás ügyeket, majd a megyei katonai laktanya építésével kapcsolatos munkálatokat felügyelte. A megyei pénztár számadásait havonta egyszer a főszámvevő és a tiszti főügyész jelenlétében felülvizsgálta. A közigazgatás állapotáról negyedévenként beszámolt a tör* Fejér megye szervezete. (Szerk.: Boné Géza) Székesfehérvár, 1871.