Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Böőr László: A Nagykőrösi Fióklevéltár : gondolatok a fióklevéltárak működéséről / 45–53. o.

A Nagykőrösi Fióklevéltár 47 tár kezelésével és felügyeletével. Ezt követően Balanyi Béla rendkívül sokat tett a levéltár megóvásáért. A legértékesebb forrásokat biztonságba helyezte a háborús hónapok alatt, majd hosszú évek munkájával helyreállította az iratokban felborult rendet. Erőfeszítései azonban kevésnek bizonyultak. Az értékes levéltári anyag sorsát a Levéltárak Országos Központja (LOK) is figyelemmel kísérte, és mert nem voltak megelégedve a biztonságos elhelyezéssel, 1951-ben utasítást adtak Nagykőrös város levéltárának a Kecskeméti Állami Levéltárba történő átszállítására. A levéltár visszahozatalát az 1956 után megváltozott városi vezetés megkülönböztetetten szorgalmazta. Már 1962-ben foglalkozott a tanácsi vezetés a levéltár visszahozatalával, de konkrét intézkedésekről csak 1966-ban tudtak beszámolni. Az 1966. február 3-án tartott VB-ülésen a művelődésügyi osztályvezető jelentette, hogy felvette a kapcsolatot a Pest Megyei Levéltár vezetőjével, aki ígéretet tett arra, hogy amennyiben a város gondoskodik megfelelő épületről, a levéltár segíti annak berendezését és működésót. A Pest Megyei Levéltár igazgatója Lakatos Ernő 1968-ban így írt: „Bár a levéltári anyag szétszórtságával elvileg nem értünk egyet, Nagykőrös esetében azért teszünk kivételt, mert 2500—3000 iratfolyómétert befogadó levéltári fiók létesítése — az anyalevóltár súlyos elhelyezési nehézségeit tekintve — indokoltnak és célszerűnek látszik."

3 A tárgyalások során a levéltár kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy csak Dél-Pest megyei levéltár létesítésére lát lehetőséget, hiszen pl. Cegléd város és a környező községek levéltári anyagai sem voltak még levéltári kezelésben. A fióklevéltár kialakítását végül is a közigazgatási megyékre épülő területi levéltári hálózat létrejötte tette sürgetővé: a Pest megyéhez tartozó Nagykőrös terjedelmes levéltári anyagát a Bács-Kiskun Megyei Levéltár nem kívánta tovább őrizni, ugyanakkor Pest megye is ragaszkodott az értékes városi anyaghoz. A Pest Megyei Levéltár először a kedvezőbb közlekedési lehetőséggel rendelkező Cegléd városában szándékozta a fióklevéltárat létrehozni. Ez azonban meghiúsult azon, hogy Cegléd vezetői nem vállalták az elhelyezéshez nélkülözhetetlen támogatást, a megfelelő épület biztosítását. Nagykőrös városa viszont hajlandó volt tetemes anyagi áldozatra: 1971-ben fióklevéltár céljára kiutalta a Hősök tere 4—5. alatti épület mintegy 60%-át, ugyanakkor az épületrész korábbi bérlőjének, — a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolának —, több lakást biztosított. Látva a város áldozatkészségét, most már a Pest Megyei Levéltár is aktívan szorgalmazta a fióklevéltár létesítését: 1970 decemberében másfél millió forintot kértek a fenntartó megyei művelődési osztálytól a nagykőrösi levéltár felépítésére. Ebből 950 000 Ft-ot az épület levéltári célokra történő átalakítására, és 600 000 Ft-ot a levéltár berendezésére (állványok, bútorzat stb.) irányoztak elő. Előterjesztésében a levéltár kellően hangsúlyozta, hogy a fióklevéltár létrehozásával nemcsak Nagykőrös, Cegléd és a környező községek levéltári anyaga kerül biztonságos és szakszerű kezelésbe, hanem a Pest Megyei Levéltár raktározási gondjai is számottevően enyhülnek. A nagykőrösi fióklevéltár építése 1971 szeptemberében kezdődött. 1972 őszén került sor a Kecskeméten őrzött nagykőrösi anyag fokozatos visszaszállítására. s Pest Megyei Levéltár 1968. évi munkabeszámolója.