Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Szabad György: Kossuth nemzetiségpolitikai irányadása a kiegyezés után / 251–259. o.

258 Szabad György míg osztrák császár uralkodik Magyarországon az uniót kérdésbe hozni nem engedném semmi áron."

18 Majd fényes tanúságát téve antidogmatizmusának így folytatta Kossuth: „Hanem más az unió, más az unificatio. Amazt védem körömszakadtáig, emerre nézve nem volnék idegen oly autonómiai concessióktól, melyek az uniót nem veszélyeztetik. Tehát: egy törvény, egy törvényhozás. Ebben van az unió. De adnék külön főbíróságokat, mint van Scóziának, adnék — ha éppen kell — még kormányzót is, a ministeriumtól függőt, mint Irlandnak van alkirálya, s ha egyszer a törvényhatóságok rendezésével el lesz döntve, hogy vannak Erdélyben oláh megyék is, magyar megyék is, a tényálláshoz képest megfontolnám, ne adjak-e az oláh megyéknek, a magyar megyéknek s a székely székeknek is oly forma universitási szervezetet, minővel a szászok bírnak." S mintegy elébe vágva a feudális, privilegiális partikularizmus előtti meghátrálás vádjának Kossuth, aki a szerves előzményű önkormányzatok demokratizálásának egyébként is fontos szerepet szánt az államberendezkedés polgárosításában, így folytatta: „Tudom, hogy az alkotmánytan jelen állásával ezen eszme nincs öszhangzásban, de hát az alkotmánytan nemzetiségi kérdést sem ismer, hanem csak egyenjogúságot faj, nyelv különbség nélkül — s az élet kineveti a doctrinát, mert hát a nemzetiségi kérdés még is megvan — s a politica az exigentiák tudománya. Nem lehet felejtenünk, hogy Erdély egy anomáliát képezett Európában 3 nemzetre és 4 vallásra alapított alkotmányával, melyből az oláh, a legszámosabb nemzetileg is, vallásilag is ki volt zárva. Innen aspiratiók keletkeztek nálla s nem hiszi magát szabadnak, ... ha csak arra az avult régi mintára ruhát nem kap. Ezért teszek különbséget az unió és az unificatio között, s valami oly helyi autonómiának nem volnék ellene, mely nyugtathatna, a nélkül, hogy az uniót veszélyeztetné. — A dolog megérdemli a gondolkozást." Ez volt a lényege Kossuth tanácsának, amit a dualista rendszer keretein túlmutató elgondolásai fenntartásával a szisztéma áldozatainak tekintett magyarok és nemzetiségiek összefogásának előmozdítására ez alkalommal adott. Az már a hazai politikai viszonyokon múlt, hogy tanácsa és tanácsai sem tudták egykorúan előmozdítani egy magyar ellenzéki nemzetiségpolitikai alternatíva kidolgozását. Ahhoz egy új válság érlelődésével egyidejűleg színrelépő új nemzedékre volt szükség, amelyik, ha késve is, de felfigyelt a nagy száműzött feltáratlansága miatt sem eléggé megismert szellemi hagyatékának nemzetiségpolitikai értékeire. НАЦИОНАЛЬНО-ПОЛИТИЧЕСКАЯ ДИРЕКТИВА КОШУТА ПОСЛЕ КОМПРОМИССА 1867-ОГО ГОДА Дьёрдь Сабад Статья ознакомит с национально-политическим высказыванием Лайоша Кошута, живущего в данный момент сосланным в г. Торино. Эта установка провозгласилась 25-го марта 1870 г. 18 Kossuth jól érzékelte, hogy a bécsi hatalompolitika Erdélyt hagyományosan katonai bázisnak tekintette a megbízhatatlan Magyarország hátában. Vö. pl. Redlich, Josef: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Leipzig, 1920—1926. II. 396.