Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Soós László: A filoxéra elleni védekezés megszervezése Magyarországon, 1872–1881 / 229–249. o.

A filoxera elleni védekezés Magyarországon 239 Az intézményes védekezés előkészítésének időszaka A Lausanne-i kongresszusról hazatérő Emich Gusztáv 1877. szept. 12-én nyújtotta be úti jelentését a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek. Ezt követően, okt. 27-én az ún. filoxera értekezleten Svájcban szerzett tapasztalatairól szélesebb körben is beszámolhatott. Emich Gusztáv a minisztérium szakemberei részére tartott előadásban a fertőzött területek nagyságának pontos felderítését sürgette. E munka gyors végrehajtása érdekében a kormány mellett szaktanácsadói jogkörrel működő Országos Phylloxera Bizottság létrehozását, valamint egy megfigyelő állomás felállítását javasolta. Elgondolása szerint a bizottság elnöki tisztét ellátó földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter maga köré gyűjti a társminisztériumok képviselőit, valamint a tudományos és gazdasági élet ama szakembereit, akiknek tudása a kártevő elleni intézkedések során hasznosítható. A borvidékek közvetlen felügyeletét az alispánok irányításával tevékenykedő megyei phylloxera bizottságokra kívánta bízni, amelyekben a helyi közigazgatási szervek, valamint a termelők küldötteinek munkájára számított.

30 A fenti beszámoló körüli vita eredményeként okt. 30-án határozat született arról, hogy Armay József tanár a kártevők megfigyelése céljából Pancsovára utazzon, és a tőkék vizsgálata révén a rovar terjeszkedéséről tájékozódjék. Feladatai közé tartozott továbbá az élősködő biológiai tulajdonságainak tanulmányozása, valamint a zárlat szigorú betartásának ellenőrzése. Sajnos, Annay József a tervbe vett munkákat nem végezhette el, mert rövid pancsovai tartózkodás után a miniszter más beosztásba helyezte, ós így a fertőzött szőlők rendszeres ellenőrzése nem valósult meg.

31 Az 1878. év szőlőtermelőink körében viszonylag nyugodtan telt el. A filoxérával szembeni védekezésről kialakult vita átmenetileg elcsendesedett, a pancsovai munkák miatt felkorbácsolt kedélyek az irtás beszüntetésével megnyugodtak, és a szakmai figyelem a berni tanácskozás felé fordult. Ez a nyugalom azonban átmenetinek bizonyult, mert 1879 tavaszán a rovar külföldi terjedéséről érkező hírek a minisztériumot újabb szigorító rendeletek kiadására kényszerítették. A rovar határon túlról történő behurcolását elsősorban az import további korlátozásával kívánták elérni, ezért a 25.202/79. sz. rendelettel a fürtök kivételével minden szőlészeti termék behozatalát megtiltották.

32 A határok lezárása után további feladatként kiderítésre várt, hogy a kórokozók importált termékeken eddig hány hazai szőlőskertbe jutottak el. A felmérés során azokat a helyeket keresték fel, ahová az utóbbi években idegen országokból származó szőlővesszőket ültettek. így jutottak el a Peér község határában fekvő Serly-féle szőlőtelepre, ahol a tulajdonos, dr. Serly Ödön 1873-ban területére külföldi fajtákat telepített. Az 1879 szeptemberében megtartott vizsgálat során megállapították, hogy a telep tőkéi, valamint a község határában több mint 20 kat. holdnyi ültetvény filoxérával fertőzött. Mint kiderült, a vesszőket a kassai Mathiász szőlőkereskedés útján szerezték be. A 30 OL, K 168. — 1877 — 5 — 55 - 18671. Emich Gusztáv jelentése az 1877. aug. 6 —18-ig a svájci Lausanne-ban a filoxera ellen hozandó nemzetközi intézkedések tárgyában tartott konferenciáról. Bp. 1877. szept. 12. 31 OL, K 168. — 1883 — 5 — 417 — 11599. Horváth Géza: Jelentés az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Bp. 1882. 32 OL, K 168. - 1882 — 5 - 44348. Jelentés a ph

v

Hoxera-ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Bp. 1881. 25202/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Bp. 1879. okt. 2.