Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Soós László: A filoxéra elleni védekezés megszervezése Magyarországon, 1872–1881 / 229–249. o.

232 Kísérlet a pancsovai fertőzés megszüntetésére A határaink védelmére hozott megelőző jellegű rendelkezések nem eredményeztek drasztikus beavatkozást borvidékeink megszokott életvitelébe. A filoxéra megjelenése azonban újszerű és hatékonyabb központi intézkedések meghozatalát tette szükségessé. A fertőzés szeptemberi bejelentését követően a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a további teendők megbeszélésére 1875. okt. 2-i időponttal szakértői tanácskozást hívott össze. Mivel az új körülmények között a filoxéra elleni védekezés megszervezése túlnőtt a mezőgazdasági szakigazgatás keretein, ezért a tanácskozásra a gazdasági egyesületek, valamint a mezőgazdasági szakiskolák küldöttei mellett a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselőit is meghívták. Vitaindító előadásában Deininger Imre, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára a pancsovai fertőzött területen szerzett tapasztalatairól számolt be. A megbeszélés során a résztvevők egyhangúlag megegyeztek abban, hogy a rovar széthurcolásának megakadályozása érdekében Pancsova környékén mindenfajta szőlészeti termék forgalmát betiltják. Határozatuk alapján 1875. okt. 5-én látott napvilágot az a rendelet, amely a város határában fekvő kerteket zár alá helyezte.

11 Lényegesen több tisztázatlan kérdés megválaszolása várt a résztvevőkre a második napirendi pontnál, amely a fertőzött területen élősködő rovarok elpusztításával foglalkozott. Igaz, a módszer megválasztása sok vitára nem adhatott okot, mivel a megfelelő hazai tapasztalatok hiányában csak a francia és osztrák szakemberek véleményére támaszkodhattak, akik a filoxérát a beteg szőlővel együtt tartották elpusztíthatónak, de a művelet végrehajtásához szükséges pénzösszeg előteremtése már gondokat okozott. Ez az ún. irtásos eljárás sok pénzt igényelt, hiszen eredményt csupán akkor várhattak, ha a beteg tőkék gyökérzetét a rajtuk levő élősködőkkel együtt a földből teljesen kiszedték és elégették, valamint a talajt szénkéneggel fertőtlenítették. A beteg szőlők tulajdonosait a tőkék termőképességének csökkenésé miatt jelentős kár érte, ezért arra végképp nem vállalkoztak, hogy a kívánt inunkat drága napszámbérrel maguk végeztessék el. Tisztázásra várt továbbá az is, hogy a fertőzött, de még termő ültetvények kivágásáért kapjon-e a birtokos kárpótlást, hiszen területét azért teszik parlaggá, hogy a kártevő terjedését megakadályozzák. A szőlősgazdák a kártalanítást elengedhetetlennek tartották, mivel véleményük szerint, a még termő tőkék kivágására azért kerül sor, hogy az ország más borvidékeit a filoxérától megóvják. A pancsovai birtokosok és az egyetemes magyar szőlészet között feszülő érdekellentét feloldására okt. 11 én újabb értekezletet tartottak. A megbeszélések eredményeként a meghívottak egyetértettek abban, hogy az irtást a helyi hatóságok bevonásával, a kormány közvetlen felügyelete mellett végezzék, és a szükséges pénzmennyiséget az ország összes szőlőterületére kivetett pótadóból az állam biztosítsa.

12 Az 1875 októberében a filoxéra elleni védekezés érdekében megtartott két ankét szakértőinek az irtásról alkotott véleménye a franciaországi tapasztalatokról érkező legfrissebb hírek nyomán — a tél folyamán — lényegesen meg11 Uo. 23264/75. sz. FIK-körrendelet Pancsova város közönségéhez. Bp. 1875. okt. 5., 28781/75. sz. FIK-körrendelet Pancsova város határának zár alá vételéről. Bp. 1875. okt. 5. 12 Uo. Az 1875. okt. 11-én tartott szakértői tanácskozás jegyzőkönyve. Soós László