Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Sinkovics István: Az esti oktatás megindítása az egyetemeken és főiskolákon, 1945–1947 / 209–222. o.

A felsőfokú esti oktatás megindulása 1945 — 1947 211 kiemelte, hogy külön kormányrendelet fogja meghatározni, hogy a vizsgák letétele után nyert képesítő oklevél milyen közigazgatási állásokra jogosít. Ennek kérdését a miniszter említett megerősítő rendelete is függőben hagyta. A budapesti jogi kar kezdő lépése nyomán az ügy országos hatásúvá szélesedett. A kormány 1945. november 21-én rendeletet tett közzé az egyetemek és főiskolák mellett esti tanfolyam szervezésére.

5 Kimondotta, hogy a magyar társadalom demokratikus átalakulásával kapcsolatban az egyetemeken és főiskolákon két tanévben, 1945—46-ban, továbbá 1946—47-ben tanfolyamokat lehet tartani, ahová 20 és 45 év között jelentkezhetnek azok, akik az egyetemi és főiskolai tanulmányok folytatásához szükséges iskolai előtanulmányokat önhibájukon kívül nem végezhették el, de a felvételi vizsgákon igazolják, hogy felsőbb tanulmányok folytatására és a választott életpályára alkalmasak. A felvételi vizsgát lehetőség szerint össze kell kapcsolni az anyagismeret mellett értelem- és képességvizsgálattal is. Az érettségit nem kívánták meg, de a jelentkezőknek igazolniok kellett, hogy az elemi iskola VI. osztályát elvégezték, vagy pedig az ezzel egyenértékű középiskolai (középfokú iskolai) osztályt kijárták. A tanfolyam időtartamát 2 évben (4 félév) állapították meg, heti 10—15 kötelező óra hallgatását kívánták meg, és az órák idejét úgy kellett megállapítani, hogy a különféle foglalkozási ágakban dolgozó hallgatók részt vehessenek. Az előadott tárgyakból két alkalommal, a II. és a IV. év végén írásbeli és szóbeli vizsgát írtak elő, az I. és a III. félév végén pedig kollokviumot. Itt is szigorúan vették a vizsgafegyelmet; az indok nélkül nem vizsgázó, és a három vagy több tárgyból elégtelen osztályzatú hallgatót kizárták a tanfolyam folytatásából. Egy vagy két sikertelen vizsga esetén egy ízben lehetőséget adtak a javítóvizsgára, illetve az évfolyam megismétlésére. A tanfolyamok szervezésébe a tudományegyetemen kívül az agrártudományi egyetemet is be kívánták kapcsolni. Az 1945-ös kormányrendelet alapján többfelé szerveztek esti munkástanfolyamot. A budapesti jogi karon kívül a szegedi, a debreceni, a pécsi jogés államtudományi kar, továbbá a miskolci jogakadémia mellett 1946-ban és 1947-ben indult meg az esti jogász képzés. Egyúttal 1945-ben esti munkástanfolyamot szerveztek a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és kereskedelmi osztálya (itt szintén jogot tanítottak) ós 1946-ban a budapesti bölcsészeti kar mellett. A kormányrendelet tehát komoly visszhangot váltott ki több helyen az országban. Amint az első munkástanfolyamok a második évbe léptek, két kérdés várt eldöntésre: 1. a tanfolyam elvégzése után az ott végző hallgatók folytathatják-e tanulmányaikat az illető egyetemen; 2. a tanfolyam elvégzése milyen állásokra jogosít. Az első kérdésre az alaprendelet úgy válaszolt, hogy azok a hallgatók, akik a tanfolyamot kitűnő eredménnyel végzik el, annak az egyetemnek megfelelő karán tanulhatnak tovább, amely mellett a munkástanfolyam működött. A tanfolyam elvégzése címén legfeljebb 2 félévet lehet beszámítani az egyetemi tanulmányokba. Az egyetemen szerzendő oklevélbe pedig be kell írni, hogy az 1945-ös kormányrendelet alapján folytatták tanulmányukat az egyetemen.

6 Nem magyarázták meg, hogy ezzel az utalással mire 'Az egyetemek és főiskolák mellett tanfolyam létesítése és az egyetemeken é8 főiskolákon szerzett képesítés elnyerésének megkönnyítése. 11.140/1945. ME. sz. r., Szabályzat, 541—543. 6

Uo. 512 — 543. 14*