Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Sinkovics István: Az esti oktatás megindítása az egyetemeken és főiskolákon, 1945–1947 / 209–222. o.

SINKOVICS ISTVÁN AZ ESTI OKTATÁS MEGINDÍTÁSA AZ EGYETEMEKEN ÉS FŐISKOLÁKON 1945—1947 Munkástanfolyam, munkásszeminárium Az ország életében történt korszakos változások 1945-ben a felsőoktatásban is éreztették hatásukat. A nők számára megnyílt az egyetemi tanulás lehetősége, a munkás és paraszt hallgatók nagyobb számban tanulhattak az egyetemeken és főiskolákon, új felsőoktatási intézmények keletkeztek, megváltozott az oktatás szelleme stb. A változások között az egyik legjelentősebb volt az esti oktatás bevezetése. Ez korábban nálunk ismeretlen volt. Mellette szólott, hogy külföldön mindenfelé már messzi múltra tekintett vissza és sikeresen működött ez az oktatási forma, valamint mellette szólott, hogy Magyarországon erős volt a társadalom nyomása ennek megvalósítása irányában. A két világháború közötti korszak társadalmi viszonyai és oktatási politikája akadályozták vagy megnehezítették sokak továbbtanulását. A háború befejezésével viszont érthetően megnövekedett a tanulási vágy olyanokban is, akik már kikerültek az iskolás korból. Ezeknek a törekvéseknek teret kellett adni, és mivel a munkaerőre is szükség volt, olyan formát kellett találni, hogy a termelő munka mellett lehessen tanulni és megfelelő képzettséget szerezni. A tudományegyetemek között elsőnek a budapesti egyetem jogi- és államtudományi kara kezdeményezte 1945 júliusában esti munkástanfolyam és munkásszeminárium indítását, ami a társadalom igényének kezdeti lépésként megfelelt, és egyúttal lehetővé tette a közigazgatás számára a különféle okokból megfogyott számú munkaerő pótlását szakképzett új emberekkel. A munkástanfolyamnak az volt a célja, hogy külön kormányrendeletben meghatározandó állásokra felkészítsen olyan szervezett munkásokat, akik az egyetemi tanulmányokhoz előírt szakképzettséggel nem rendelkeznek, de szellemileg alkalmasak ezeknek az ismereteknek az elsajátítására és a közigazgatás különféle feladatainak ellátására. A jogi tanfolyamra a 18. életévet betöltött férfiak és nők jelentkezhettek, amennyiben az Országos Szakszervezeti Tanács igazolta, hogy elvégzéséhez megvan bennük a szellemi képesség. Évente 300 hallgató beiskolázására számítottak, sőt magasabb létszámú jelentkező esetén párhuzamos előadásokra is gondoltak. A tanfolyam szervezője és igazgatója Hébelt Ede jogakadémiai tanár lett, aki a Tanácsköztársaság idején a munkásegyetem egyik vezetője volt.

1 Tekintve, hogy az előző félévben a karnak 1130 hallga1 Szabályzat a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán szervezett esti munkástanfolyamról és munkásszemináriumról. Hatályos jogszabályok. Kibocsátja Németh Gyula. Bp. 1948. 533 — 543. (A továbbiakban: Szabályzat); Vigh József: Népi demokratikus fejlődés a reformok tükrében. (In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1945 —1970.) 204.