Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ress Imre: A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 1918–1919-ben / 175–193. o.
A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 179 ség jogállapota fenntartassák s a magyar tudósok azokban a gyűjteményekben nemcsak az egész művelt világgal szemben fennálló vendégjog, hanem a hazánkat is megillető tulajdonjogi igény alapján folytathassanak ezentúl is korlátlanul tanulmányokat és kutatásokat." 15 A Magyar Tudományos Akadémia határozatának idézett részlete azért érdemel külön figyelmet, mert benne megtalálható a bécsi levéltárak, ül. gyűjtemények kérdésében az elkövetkező években folytatott magyar kultúr-külpolitika két olyan konstans eleme, mint a tisztán magyar vonatkozású és tudományos elvek alapján elkülöníthető levéltári, könyvtári és muzeális anyagnak a magyar közgyűjtemények számára való megszerzése, ill. a fel nem osztható kulturális és szellemi javak — magyar tulajdonjog fenntartása melletti — közös kezelésének biztosítása. A különböző tudományos intézetek elképzeléseinek és igényeinek összehangolására, ill. a bécsi közös gyűjtemények és levéltárak irányában követendő magyar politika kidolgozására 1918 novemberében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Fraknói Vilmos elnökletével egy külön bizottságot hozott létre, amelynek Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum, Petrovich Elek a Szépművészeti Múzeum, Végh Gyula az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Czakó Elemér a Széchényi Könyvtár osztályigazgatója és Csánki Dezső országos főleveltárnok lett a tagja. 18 A bizottság létrehozása a kormányzatnak azt a szándékát jelezte, hogy a bécsi kultúrjavak felszámolásánál tudományos és szakmai szempontokat kíván érvényesíteni. A bizottság első ténykedése közé tartozott, hogy tájékozódás céljából Bécsbe küldték Gerevich Tibor 17 múzeumi őrt. Gerevich javaslatára bízta meg aztán Fraknói 1918. november 30-án Szekfű Gyulát, hogy végezze el a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar anyagának kiválasztását és összeírását, megjelölve a szóbanforgó levéltári anyag eredetét és jogi természetét. Hasonló értelmű megbízást kapott Stokka Tankréd 18 a volt közös külügyminisztérium politikai levéltárának és regisztratúráinak felmérésére. Szekfü és Stokka munkájának irányítására pedig Károlyi Árpádot a Haus-, Hof- und Staatsarchiv egykori igazgatóját reaktiválták, mivel a levéltár hivatalban volt magyar aligazgatója, Győry Árpád a forradalmi események után nyugalomba vonult és nem vállalt semmiféle megbízatást. 19 A Hofkammerarchiv anyagának a szétválasztás szempontjai szerinti felmérésével -— Csánki Dezső javaslatára — a miniszterelnökség Eckhart Ferencet bízta meg. 20 A bécsi közös levéltárak felszámolására tehát kitűnően felkészült, az anyagot ismerő levéltárosok kaptak megbízatást. A levéltári likvidálás ügyében folytatott magyar külpolitika alakulását nemcsak tudományos elvek határozták meg, hanem a külső körülmények is befolyásolták. 1918 végére nyilván15 Lásd: 7. sz. jegyzet. ls MOL, Y-l. 1918-1849. "Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 10. — Budapest, 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár. 1918—1925 között több alkalommal szakértőként működött közre a Monarchia kulturális örökségéről folyó tárgyalásokon. » 8 Stokka Tankréd (Nagyszeben, 1867. december 27. — Bécs, 1920. február 18.) Levéltáros, nyelvtanár. Budapesti középiskolai tanulmányait követően a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1892-ben került a Haus-, Hof- und Staatsarchiv kötelékébe. A Külügyminisztérium politikai levéltárát és a diplomáciai iratokat kezelte. Egyidejűleg a magyar nyelv és közjog tanára volt a bécsi Keleti Akadémián. 19 Fraknói-Szekfünek, Budapest, 1918. november 30. MOL, Y-l. szám nélküli vegyes iratok (A továbbiakban: sz. v. i.) 20 MOL, Y-l. 1918-1927/b és MOL, K 26. 1919-XXXVI1 — 1524. 12*
