Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ódor Imre: A „vérrel adózás” illúziója : nemesi felkelés és adómentesség a felvilágosodás és a francia háborúk korában / 159–173. o.

170 Odor Imre Végül is a törvény a bandérium kérdésének dűlőre vitelére egy 23 tagú bizottság létrehozását rendelte el, Ürményi József országbíró vezetése alatt.

5

* A bizottság — kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1823-ig működött — a problémakör történeti előzményeinek feltárásával Kovachich Márton Györgyöt bízta meg.

57 A bizottság egyik tagja, Reviczky József elsőként vállalkozva a politika tudományának magyar nyelvű előadására, a magyar hadtörténetet is áttekintette.

58 A hadi viszonyokat III. Károlytól I. Ferencig elemezve, aktuális problémaként utal a nemesi felkelés hiányosságaira és a szabályozása körüli nézetkülönbségekre. A felkelési rendszer hibáit felemlítve is az inszurrekció fenntartása mellett kötelezi el magát. Modernizálását állandó keret felállításával látná biztosítottnak, mégpedig úgy — közelítve Esterházy tervezetéhez —, hogy békében a felkelők a „helybéli bátorságra" ügyelnének, háborúban pedig a vármegye zászlaja alatt vonulnának hadba. Reviczkyvel ellentétben a korszak egyik legmarkánsabb gondolkodója, Berzeviczy Gergely a nemesi felkelés korszerűtlenségét, eredménytelenségét hangsúlyozva a nemesség felmentését javasolja elavult kötelezettsége alól. Napóleonnak ajánlott alkotmány-tervezetében az általános hadkötelezettség mellett foglal állást: ,,. . . Mindenki kivétel nélkül köteles az államot védeni, vagy hozzájárulni a védelemhez. Mindeki [. . .] öt évig köteles szolgálni [. . .] a nemesség nem tehet kivételt, sőt kiválóan van kötelezve a hadi szolgálatra."

59 Egy korábbi — sajnálatos módon kéziratban maradt — munkájában

60 arra a következtetésre jut, hogy a felkelést nem a régi alakban, hanem mint nemzetőrséget kellene újjászervezni. Az előjog alapjául szolgáló kötelezettség felszámolása értelemszerűen maga után vonná a közterhekből való arányos részesedést. Történelmünkből vett, és angol példákra hivatkozva mutatja ki, hogy az adófizetés sem a törvénnyel, sem a szokással nincs ellentétben Annális inkább nem, mivel az előjogot élvezők — írja — ,,. . . nemcsak a véradót nem rójják le, de semmit sem fizetnek."

61 Hajnóczyhoz hasonlóan Berzeviczy Gergely is eljut az önkéntes közteherviselés megfogalmazásáig: ,,. . . A nemesi előjogoknak benső lényege abban áll, hogy a nemesség az igazság, méltányosság és okosság követelményeihez képest önmagát adóztassa meg."

62 Hajnóczy gondolatának felelevenítése még 1809-ben is elszigetelt, eretnek nézetnek számított a kiváltságőrzés illúziójának bűvkörében mozgó nemesség szemében. . . 56 1808: IV. te. 57 Bolgár Emil: A banderiális hadrendszer megszűnésével kapcsolatos közjogi viták 1715—1848 között. Magyar Katonai Szemle, 1937. (III.) 8. sz. 216. , M A mű címe: A közjó vagy is Haza Boldogítása Tudományának Nevezetesebb Állításai. Országos Széchenyi Könyvtár, kézirattár, (OSZK. Kt.) Quart. Hung. 81. 96— 165., és különösen 202 — 248. p.; a szerzőről lásd: Csizmadia Andor: Igazgatástudomány a XIX. század elején: Reviczky József. (In: Jogi emlékek és hagyománvok.) Bp. 1981. 245 — 261. 59 Marczali Henrik: Berzeviczy Gergely magyar alkotmánytervezete Napóleonnak ajánlva. Budapesti Szemle, 1933. 231. köt. 192. 60 Berzeviczy: Über das ungarische Militär System. OSZK. Kt. Fol. Germ. 1157. Kivonatosan ismerteti: GaálJeno: Berzeviczv Gergeíy élete és művei. Bp. 1902. 135—144. 61 Goal: i. m. 142. 82 Uo. 142.