Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Horváth Lajos: Adatok Wesselényi Ferenc nádor pecséthasználatához / 99–104. o.

102 Horváth Lajos • PEST PILIS ET SOLDT • SVP[remus] • CO[mes] • SAC[rae] • CAES[areae] • REG[iaeque] • MA[iestatis] • INT[imus] • CONSILfiarms] • CAM[erarius] • ET PER HVNG[ariam] • LOCVMT[enens] 1664 Az állított ovális babérkoszorú és vonalgyűrűbe foglalt kétsoros felirat mezőjében a vonalgyűrűbe foglalt gyöngysor keret mezőjében ovális pajzson ötlombos ágú koronás, oroszlánfejű, oroszlánsörényes szirén, oroszlánkörmű mellső lábaival egy szárból kinövő, szélre hajló három rózsát tart jobbra, melynek középső szárán két-két szélre hajló levél látható. A szirén farka felfelé hurkot vet és delfinfarok-szerűen végződik. A barokkos pajzstartó sárkányok a hátukkal támasztják a pajzsot, és csőrükben tartják a pajzsot alulról keretező aranygyapjas rend láncának összekapcsolható végeit. A pajzson ötlombos ágú korona. A pajzs talpánál az aranygyapjas rend láncán kívül az 1664-es évszám. Mérete: 47X42 mm. Ez az új nagypecsét Wesselényi Ferenc nádor-főispán Zólyomlipcsében 1667. március 23-án bekövetkezett haláláig volt használatban.

6 Az a—b alatt leírt pecsétek Wesselényi címeinek felsorolásában teljesen azonosak, a c alatti pecsét már tartalmazza az aranygyapjas lovagi címet is. Ezt a legnagyobb európai kitüntetést a nádor 1661-ben nyerte el. Ezen kívül a Gömör vármegye ispánja és a Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja címét is feltünteti. Pest-Pilis-Solt vármegye megyepecsótje 1659-től tartalmazza feliratában Wesselényi Ferenc nevét, a nádor nagypecsétje pedig 1664től tartalmazza feliratában Pest-Pilis-Solt vármegye nevét. A nádori címerkép és a kor szimbolikája Ma abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Wesselényi család címerének teljes heraldikai fejlődését ismerjük az elődök szorgos és leleményes kutatómunkájának a jóvoltából. A Zsigmond király által 1418. március 29-én Keresztúri és Dansai Demeter fia Csese László számára kiadott címeres levéllel kezdődik ez a sorozat. Mivel nem tartozik témánkhoz annak vizsgálata, hogyan lett a halfarokban végződő vörös kutyából az idő teltével Wesselényi Ferenc nádor korára oroszlánfejű szirén, ennek nyomon követésót mellőzzük, annál is inkább, mert azt már mások kielégítően elvégezték.

7 Csak annyit jegyzünk meg, hogy az eredeti címer kutyája, mint sisakdísz vagy címerkép 1576-ban, fatörzshöz láncoltán kifejezhetett valamit, amit már lehet, hogy soha sem fogunk megtudni, de meglehetősen alkalmatlan, mondhatnánk antipatikus, antiarisztokratikus lehetett a XVI—XVII. század fordulóján, bár nem kisebb személyiség használta, mint I. Wesselényi Ferenc, Báthori István lengyel király hadvezére, majd kancellárja, 1590. április 7-től lengyel indigena.

8 6 Pest megyei Levéltár, Intimata inutilia és Resolutiones regiae, mandata et litterae Wess elényi Ferenc nádor korából származó iratai. 7 Dr. Karácsonyi János: A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 1899. 153 — 167.; Csergheő Qézav Az Apaffyak, Rhédeyek és Wesselényiek legrégibb ismert czímerei. Turul, 1890. 85. 8 Doby András: Adatok a Wesselényiek czímeréhez. Turul, 1883. 48.