Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

120 Halász Imre felügyelet és ennek ellenőrzése volt, valamint útmutatást kellett adnia a rendeletek végrehajtására is. A megyefőnök személyesen is köteles volt ellenőrzést végezni: három év alatt valamennyi járást be kellett utaznia.

121 Első fokon intézkedett a megyehatóság a rendőri, összeírási, újoncozási, előfogati, beszállásolási és földművelési ügyekben.

122 Gondoskodni kellett a megye közrendjéről, utak, hidak, csatornák, partvédő építmények, iskolák állapotáról.

123 Ipar- és kereskedelmi ügyekben hetivásárok engedélyezése, kereskedelmi vagy iparengedély kiadása, inas-, legény-, vándorlási évek beszámítása, elengedése volt elsősorban feladata.

124 A megyefőnök engedélyezte az alárendelt hatóságoknak karhatalom igénybevételét is, ő fordult az illetékes parancsnokhoz ilyen ügyekben. — A megyefőnök nevezte ki a szolgabírók javaslatai alapján a községek elöljáróit. Az igazságszolgáltatásban ,,melyre nézve, azt önálló hatáskör nem illeti", az ügykezelés vizsgálatában és bizonyos részterületeken (telekkönyvezés, árvaügy, fogházak) felügyeleti joga volt.

125 Az egyenesadó ügyében, melyben ,,részint ellenőrködési, részint eljárási befolyással" volt megbízva, a pénzügyigazgatósági osztály alá rendelték. Továbbá hivatali kötelessége volt az illetékkiszabás (házbér-, házosztályadó, keresetiés jövedelemadó kiszabásánál), az adóhátralékok ,,kényszer útjáni behajtására szolgáló törvényes rendszabályoknak elrendelése", az adók elengedését, halasztását, mérséklését elérni kívánó kérelmek véleményezése.

126 Mindezen feladatait a megyefőnöki hivatal bizonyos ügyköri módosítással, és a provizórium korához képest megváltozott személyi állománnyal végezte:

127 megyefőnök: Bogyay Lajos, megyehatósági biztosok: Fischer Károly, Viktor Antal, Strauzl János, megyei orvos: Smalkovits Mihály, megyei titkár: Kappler András, hivataltisztek: Szép Lajos, Dietrich János, írnokok: Zsübrik János, Koch János, megyei könyvelő: Nagy Sándor. {A megyei hivatal létszámát két szolga és egy segéd egészítette ki.) Ami a megyei hivatalon belüli struktúrát, ügyköröket illeti, a változás annyi, hogy a megyei titkár már nem a megyefőnök helyettese, hanem a segédhivatal vezetője. Az egészségügyi szakigazgatás képviselője a régi két orvos helyett egy fő, ezt minden járásban kiegészíti még egy-egy járási orvos és öt kerületi bába. A hivatalnokok nagy részének neve németesen cseng, eltérően a régebbi alkalmazottakétól. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy 1854-től, a definitívum idején általánossá válik a német nyelvű ügyintézés, amely 1850-ig csak elvétve, 1850 és 1853 között pedig csak a felsőbb hatóságokkal kapcsolatos érintkezésnél figyelhető meg. A németül tudás tehát az alkalmazás kritériumává vált. Ami a hivatal írásbeliségét illeti, 1850-től kialakul, s következetesen érvényesül a polgári hivatali ügyintézés minden lépése, az iratok szerelése, ni

MOKL. 1853. 113. 122 Uo. 114. 123 Uo. 115. 124 Uo. 116. 126 Uo. 117. 126 Uo. 117—118. ™HSHB. 1856. 203.