Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849 — 1854 m jelentést kellett tenniük a katonai kerület parancsnokának, s elvárták tőlük a naprakész tájékozottságot a megyék és a települések állapotáról, hangulatáról. A ,,rebellisek" megfékezésében és a közrend fenntartásában segítségükre voltak a katonai kerületek parancsnokai, ők biztosították a fegyveres erőt, amennyiben erre szükség volt.

15 A közigazgatás alsóbb fokú egységei a karhatalmi feladatok ellátására igénybe vehették a helyben vagy legközelebb állomásozó alegységet. ,,A főparancsnok által kinevezett ideiglenes királyi biztosok kivétel nélkül magyar konzervatívok voltak, akik a forradalom elől félrehúzódtak, s most abban a reményben vették át a törvényhatóságok irányítását, hogy az alkotmányos szabadságot nemsokára fel lehet építeni. A megyei és városi hatóságokkal magyarul, a katonai szervekkel németül leveleztek" — állapítja meg Sashegyi Oszkár.

16 Zala és Veszprém megyék királyi biztosául Fiath Ferencet nevezte ki Windisch-Grátz. Fiath 1849. január 20-án Veszprémben adta ki első rendeletét Zala megye számára, amelyben közli kinevezését, és felszólítja a megye lakóit, hogy „mindenki rendes foglalkozásaihoz visszatérvén, ezáltal a maga és köz jólétét előmozdíthassa: a nemzetőri szolgálat s egyéb eddig szenvedett zaklatások alól fel fog szabadulni". Az ellenszegülőkkel szemben kilátásba helyezi a rögtönítélő bíráskodást.

17 Fiath Zala megye bizottmányát 1849. február 3-ra hívta össze. Bemutatkozása és az ostromállapot rendelkezéseinek ismertetése után elrendelte a személy- és vagyonbiztonság helyreállítását, a fegyverek beszolgáltatását, s minden nyilvános gyülekezéstől és „köztanácskozástól" való eltiltást. A kerületi főbiztos meghagyta hivatalában valamennyi tisztviselőt, s mivel Fiath két megye biztosa volt és többnyire Veszprémben tartózkodott, a vármegyei közigazgatás vezetője továbbra is Csillagh Lajos első alispán maradt, s a megyei bizottmány, mint a helyzetet és a közigazgatási egység sajátosságait jól ismerő tisztviselői kar, tovább működhetett változatlan összetételben. Fiath felhívta a figyelmet a hivatalos eljárások pontos betartására, s arra, hogy a megyei törvénykezést szervezzék meg ismét, hiszen a jelenlegi helyzet „véglegesnek" tekintendő. — A továbbiakban a megye legfelsőbb szintű közigazgatási hatósága megyei ügyekkel foglalkozott; ebbe — a jegyzőkönyvi bejegyzésekből következtetve — Fiath egyáltalán nem szólt bele. Elsőként a megyebeli utak és hidak állapotának javításáról tárgyaltak. A haditevékenység nagyon megviselte a megye amúgy sem legjobb karban lévő útjait, és határozatot hoztak a közmunkák végrehajtására. A határozat megszületett, de intézkedés a végrehajtást illetően nem történt. A nagykanizsai piarista gimnázium panasszal fordult a megyei bizottmányhoz, hogy a hozzájuk beszállásolt katonaság a fűtőanyagukat és a világításhoz használt eszközöket elhasználta, a megye térítse meg a kárt. Bár határozat született a kártalanításra, a végrehajtás májusig ebben az esetben sem történt meg, a kérdés az osztrák csapatok kivonulásával lekerült a napirendről, a későbbiekben pedig az iskola puszta létéért folytatott küzdelemben ez olyan csekély összeg volt, hogy szóba sem került. Váltók behajtása, erdőfoglalók és zugkocsmárosok elleni panaszok orvoslása, valamint árvaügyek kerültek még szóba. A bizottmányi ülés végén a Zala megyei vezetők kérték Fiath Ferencet, 15 Uo. 181. 16 Uo. Sajnos ennek az időszaknak nem lelhető fel semmiféle írásos emléke sem az Országos Levéltárban, sem a Zala megyei Levéltárban. Eltűnt Fiath Ferenc teljes irattára is. 17 Nóvák, 1906: 174.