Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

Pénzek forgalma Kecskeméten 1711 —1790 81 rodott. A kialakult társadalmi-gazdasági feszültségek hatására a város paraszti társadalmának vagyoni szerkezete is komoly változáson ment át. A Jászkunság megváltakozása nemcsak az érintett népcsoportok számára jelentett társadalmi és gazdasági gyarapodást, hanem az egész tájegység arculatának módosulását is eredményezte. Ugyanakkor Kecskemét árutermelő tevékenységén belül az állattartás és a növénytermesztés arányának fokozatos átrendeződésével, a paraszti vagyon belső struktúrájának átalakulásával is járt. Egyben a város pénzforgalmát is befolyásolta. Igen figyelemreméltó kutatási téma lenne az egykori hódoltsági cívisvárosok foglalkozásszerkezetének és a paraszti vagyon szerkezetének XVIII. században végbe menő változásait feltárni. Itt erre érthetően nem vállalkozhatunk. Egy közelmúltban készült szakdolgozat, amely a végrendeletek alapján kívánt metszetet készíteni az említett társadalmi és gazdasági változásokról, hozzájárulhat egy-egy táblázatával és néhány megállapításával a pénzforgalomban szükségszerűen kibontakozó változások érzékeltetéséhez is.

102 (Lásd az 5. táblázatot.) 5. táblázat Allatokkal nem rendelkezők száma és aránya 1650—1711 1711—1745 1745—1769 Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag 12 (40%) 3 (18,7) 14 (32,5%) 2 (10) 1 (5) 1 (25) 54 (71%) 56 (56) 12 (24) összesen: 15 (27%) 18 (21%) 122 (50%) Bár kétségtelen, hogy a nagyállattartás e vidéken még hosszú időn át az egyik legfontosabb foglalkozási ág maradt, hisz a növénytermesztés számára az igavonókat csak így lehetett biztosítani, a fenti táblázat kétséget kizáróan érzékelteti, a paraszti lakosság milyen jelentős hányada szorult ki a korábbi kelendő árucikk előteremtéséből. Bár a növénytermesztés ellensúlyozta az állattartás terén jelentkező kieséseket, a külföldön még mindig jól értékesíthető, viszonylag könnyebben ,,szállítható" áruk kiesését teljesen nem tudta pótolni a szegényebb társadalmi rétegek számára. Vásárlóerejük és ennek révén a pénzforgalomban betöltött szerepük csökkent. A szabadságharc után hatékonyabban működő központi hatalom egyik fő törekvése volt a kiegyensúlyozott és központilag irányított valutáris viszonyok megteremtése. Ennek érdekében a megyéket és a szabad királyi városokat újabb és újabb utasításokkal látták el, „minthogy a pénz folyása eránt a felsőbb esztendőkben tett rendelési a Felséges Udvarnak néhol feledékenységbe mentek . . . Van pedig ezen pénz dolgában ab Anno 1730. számlálván 102 Molnárné Iványosi-Szabó Gabriella: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1650—1769. Szakdolgozat, 1984. József Attila Tudományegyetem, Szeged, 64. p. 6