Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.
80 Iványoai-Szabó Tibor csökkenő tendenciát mutat, és a század második felében az elszámolások és nyilvántartások során egyre gyakrabban rénes forintban tartják nyilván az összegeket, de a vizsgált kor szinte egészében fellelhető még a számítási tallér. Ennek összege mindig 180 dénár volt, azaz hat 15 krajcárossal (hat garassal) volt egyenlő. 37. Vonás forint A XVII. század végén végrehajtott pénzreformok, valamint a jelentős számban forgalomban lévő, értéküket tekintve gyakran változó idegen pénzek hatására jött létre egy újabb számítási-pénz, a vonás forint. Latin nevén, florenus tractitius, nagyon ritkán fordul elő." Főleg az ország keleti felében vált használatossá. A Rákóczi szabadságharc végétől néhány évtizeden át többször is találunk rá utalást a levéltári forrásokban. 1711: „More István uramtul hoztunk 18 vonyas forintott az rovasral, faragtunk le 8 tallér, marat ben 2 tall." 1712: „Vöttünk föl Kecskeméti uramtul marias pénzül egeszlen száz vonyas forintokat." „Kecskeméti uramnak fizettünk a szappanért 40 von. forintot." 120 forint után ,,. . . osorara Szent György napig fizettünk az varasara 10 vonya forintott." 1719: „Német Istvánnak „. . . attam az bériben 11 vonás forintot." 1721: „Kis István uram adott rovásra 50 vonás forintokat . . ." 10 ° 1739: „T. Papai Mihály uram mivel T. Debreceni professzor uraimék kijövetelekor az szokás szerént 3 vonás forintokat adót, azokat is ő kegyelmének megadtam tall. 1, gr. 4, den. 6." 101 Értékét a legutolsó idézet is jelzi: 51 krajcár, azaz 102 dénár volt, amit három 17 krajcáros alkotott. * A Rákóczi szabadságharcot követő évtizedekben az egész ország területén számottevő változás történt a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet csaknem minden területén. A korábbi, közel két évszázad állapotaihoz viszonyítva az egykori török hódoltságon, különösen ennek középső részén mélyreható, sőt — nyugodtan állíthatjuk — minőségi változások mentek végbe. A közbiztonság érdemi javulása, a betelepítések és a belső migráció révén a lakosság számának ugrásszerű növekedése, a tényleges közigazgatás kiépülése, a szélesebb körű árucsere még akkor is figyelemre méltó előrelépésnek minősül, ha a refeudalizálódás újabb és újabb kísérletei, a nemesi megye érdekeinek fokozottabb érvényesülése, a feudális abszolutista törekvések, a központi sugallatra is növekvő vallási ellentétek árnyékot vetnek is ezekre az évtizedekre. Kecskemét súlya és lehetősége a tájegységen belül az első évtizedekben lényegesen nem módosult. A Jászkunság területeinek elzálogosítása után a kun puszták egész sorát bérelte, melyeken csaknem változatlanul folytatták a város gazdái a rideg állattartást. Kecskemét lélekszámban és gazdasági teherbíró képességét tekintve is sokat gyarapodott, az ország legnagyobb mezővárosává vált. Gazdasági és társadalmi életén belül a jászkunok megváltakozása hozott számottevő változást a negyvenes évek derekán. A kun puszták bérletének elvesztése révén a korábbi rideg állattartás lényegesen szűkebb körre zsugo99 Horváth Tibor Antal: Régi magyar pénznevek. 33. 100 1510 g) 1711. 11., 1712., 36., 57. és 75., 1719. 67., 1721. II. 28. 101 IiEL gn 1739. május 22.
