Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

Pénzek forgalma Kecskeméten 1711—1790 67 gar(asával) fizettem f. 3 . . .'

,38 Mindkét esetben könnyen ellenőrizhető, hogy csakis 5 dénár értékű garasra utalhatott a gondnok. Végül időben az egyik legutolsó adat: ,,. . . két napszámosnak 22 napra gr. 10, f. 22."

39 A negyvennégy napszámra egyenként 50 dénár jutott, tehát a garas értéke itt is 5 dénár volt. Érdemes utalni arra, hogy bár évtizedeken át megfigyelhető gyakorlatról van szó, néhány esettől eltekintve a katolikus egyház gondnoka, illetve gondnokai feljegyzésében találhatók nagy többségükben az ilyen jellegű adatok. Minden bizonnyal a számadásokat nyilvántartó személy is érezte ezen garas szokatlan értékének esetleges zavaró hatását, és ennek következtében rögzítette csaknem akkurátusan más pénzben is a különféle értékeket. 14. Kispénz Az elnevezés a század első felében fordul elő több alkalommal, amikor még a dénár, amelynek szinonimája, még gyakrabban forgott közkézen, a kisebb krajcárveretek még nem váltak csaknem kizárólagossá. „Eképpen az ő kegyelme mostani perceptioja extendaltatott: 1605 tallérra, 4 garasra, 6 kispénzre", ill.: a gondnok készpénzt átadott az egyháznak ,,373 tallért, 21 kispénzt."

40 E kifejezés használata nem vált általánossá. 15. Kongó A ,,kongó" mint önálló pénznév a Rákóczi szabadságharc során vált széles körben használatossá. A Révai nagy lexikona szerint: „Kongó másként libertás, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt veretett rézpénz . . ,", melynek eleinte volt forgalmi értéke. ,,Később azonban hamis pénzverők tömérdek kongóval árasztották el az országot. 1710-ben már kb 11 millió kongó volt forgalomban." A Magyar nyelv értelmező szótára szerint: ,,II. Rákóczi Ferenc rendeletére vert pénz."

41 Hasonló meghatározást ad az Uj magyar lexikon is, amely szerint a libertás: ,,II. Rákóczi Ferenc rézpénze (...) fokozatos értékcsökkenése miatt kongónak is nevezték.

42 A szótárak készítői érthető módon megállapításaikat főként a szakirodalomból merítették. A magyar polgári történetírás a kongó kifejezést valóban a rézpénznek, a libertásnak szinonimájaként használta. Marxista történetírásunk még adós a függetlenségi háborúnk pénztörténetének teljes feltárásával. Azt azonban megfigyelhetjük, hogy a kongó kifejezést a legritkábban használják az e korral foglalkozó történészek. Helyette általában a rézpénz, esetenként a libertás kifejezést alkalmazzák. Kétségtelen, hogy e népi eredetű ragadványnév egy hozzá hasonlóval szemben kevésbé értékes pénznek a megkülönböztető jelzője volt, majd később önálló névvé vált. Azonban éppen hangutánzó jellege tette lehetővé, hogy vidékenként más és más pénzhez kötődjön, más és más értékre utaljon. Az nem vitás, hogy a történelmünkben járatos emberek a legutóbbi évekig a kongón a Rákóczi szabadságharc kényszerpénzét a libertást értették. A Kecske» Uo. 1754. június 22. 39 Uo. 1763. szeptember 30-i bejegyzés. 40

REL Számadási töredékek 1720. 41 XI. kötet 848. p., ill. IV. köt. 304. p. 42

IV. 337. p. Valójában, nem az értékcsökkenése miatt nevezték kongónak, hanem az ezüstpénzek csengő hangjától eltérő mélyebb hangkeltő hatása miatt. 5*