Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

Pénzek forgalma Kecskeméten 1711 — 1790 65 Egészében a holland aranyak nem terjedtek el olyan széles körben, mint egykor az oroszlános tallérok, ami az abszolút monarchia kiépítésével, valamint a hollandokkal történő kereskedelemben közbülső láncszemek beiktatásával magyarázható. 12. Imperiális tallér Az imperiális vagy Reichs-tallér magyarul császár tallér. Lényegében minden, a Habsburg-birodalom területén vert tallér azonos súlyú és finomságú volt. A császár tallér 1659-től azonos az osztrák tallérral. Ezen nagy és értékes ezüst pénz korábban is nagyjából megegyezett a magyar tallérral, ezért csak ritkán különböztették meg a kettőt.

23 A XVIII. század elején a császár tallér ázsiója valamivel felülmúlta a névérték 3%-át. Minden bizonnyal az így nyerhető haszon érdekében tudatosan történt gyűjtésük és átváltásuk. „Császár tallerait váltván fel, lásija jött kezemhez 188 for(int) (után) tall. 3, gr. 1, den. 18." így a minden bizonnyal 80 db tallérveretet egyenként 242,35 dénárért vette át a beváltó.

24 Az utána fizetett felárnak tudható be, hogy az adósság visszafizetésekor is rögzítik, vert tallér formájában történt a kölcsönzés. „Gondviselő uramnak vagyok adós 10, idem decem imperiálissal, azért hagyok egy harmadfű csikót."

25 13. Kisgaras A magyar nyelv értelmező szótára szerint a garas: ,,. . .öt, három, majd két krajcár értékű ezüstből vagy rézből vert váltópénz, ül. egy-egy ilyen pénzdarab vagy ennek értéke".

26 Az Urbáriumok XVI—XVII. század c. kötet az itt ismertetett garassal kapcsolatosan az alábbit közli: „Grossus: garas. A rajnai forint 1/5-ét, a krajcár 3-szorosát érő pénz. A XVIII. század közepéig 4, majd 5,6 magyar dénárral volt egyenlő értékű."

27 Az idézetből is kiderül, hogy garason ezüst, ritkábban réz aprópénzt értettek. Mivel többféle krajcárveretet is illettek e névvel, vidékünkön különféle értelmező jelzővel látták el az egyes garasokat (Lásd még a garas címszó alatt is). így vált általánossá a kisgaras elnevezés is szemben a nagyobb értékű garasokkal (a máriás pl. 34, az öreg garas 30 dénár értékben forgott). Mivel igen széles körben használt elnevezés, bőségesen lehetne idézeteket gyűjteni használatára vonatkozóan. Komolyabb gondot okoz a kisgaras pontos értékének meghatározása még egyetlen mezővároson belül is és viszonylag szűk időkeretek között is. Ezt megkerülni viszont már csak azért sem lehet, mivel az árak és a bérek összegének meghatározásakor valóban elég gyakran használják ezt a kifejezést. A képet még zavarja az a szokás is, hogy a kisgaras értékű krajcárvereteket olykor minden jelző nélkül garasnak nevezik. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azt fogalmazhatjuk meg, hogy a kisgaras dénárértékének használatánál figyelemre méltó kettősség érvényesült. A kisgaras 6 dénár értékben történő használatára csaknem ugyanannyi 23 JJorváth Tibor Antal: A tallér értékváltozásai 1542 — 1700 között. Numizmatikai Közlöny, 62-63. évf. 26. (1963 — 64.) 24 1528 e) 1721. 5. köt. 25 1504 v) I. 1739. Szili Ádám testamentuma. 26 A magyar nyelv értelmező szótára. Bp. 1960. II. 993. "Urbáriumok XVI-XVII. század (Szerk.: Maksay Ferenc) Bp. 1959. 838. Érdemes utalni arra, hogy a rajnai forinttal kapcsolatos értékarány pontatlan. 5