Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR HAZAI ÉS IDEGEN PÉNZEK FORGALMA KECSKEMÉTEN 1711 — 1790 Ez a Kecskemét XVIII. századi pénzforgalmának nagyobb részét átfogó feldolgozás szerves folytatása a néhány évvel ezelőtt elkészült, az 1711-ig eljutó hasonló jellegű összegzésnek.

1 Itt az esetek többségében csak megismételni lehetne azokat a megállapításokat, melyeket a XVII—XVIII- századi pénz történetírásunkról, illetve gazdaságtörténeti kutatásainkról korábban rögzítettünk. A kétségtelen eredmények ellenére hangsúlyoznunk kell, hogy főleg a helyi jellegű kutatások hiányoznak olyannyira, hogy egy-egy ilyen mélyfúrás során még nincs lehetőség arra, hogy más tájegységgel, más gazdasági-pénzügyi miliővel való összehasonlítást elvégezhessünk. E munka célja megegyezik a korábbiéval. Biztosítani kívánja az ár- és a bértörténeti kutatások zavartalanabb végzését, és ezeken keresztül a mezővárosi fejlődés sajátosságainak, tendenciáinak pontosabb feltárását. Ezúttal is kizárólag az egyes pénzek csereeszköz szerepére korlátozzuk vizsgálódásunkat, tehát nem célunk az egyes pénzveretek numizmatikai leírása. Adatgyűjtésünk arra korlátozódik, hogy az egyes pénzek, veretek és számítási pénzek forgalmáról, elterjedtségük mértékéről és értékeik alakulásáról megfelelő dokumentációt vonultatunk fel. Nem lehet célunk az érzékeltetett változások, folyamatok okainak mélyebb elemzése sem, mivel ez messze túlmutatna egy helyi jellegű feldolgozáson. A témaválasztás földrajzi kereteit az egykori Kecskemét határozta meg. E jelentős mezőváros a tájegység legbővebb levéltári forrásával rendelkezik. Másrészt gazdasági és társadalmi hatása is nagy térséget érintett, így valójában lényegesen nagyobb körzet pénzforgalmát tekinthetjük át egy átlagos mezővárosénál. Időben a kezdőpontot a szatmári béke jelentette, ameddig az előző feldolgozás eljutott. Záró terminusnak II. József uralkodásának vége, illetve a francia forradalmat követő politikai és gazdasági változások kezdete kívánkozott. Ez a nyolc évtized a század viszonylagos békés fejlődésének jelentős időszakával esik egybe. A következő évtizedek financiális feltételei és törekvései merőben új vonásokat jeleznek. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a levéltári források önmagukban nem adhatnak a pénzforgalomról teljes képet. Az egyes pénzféleségek (dukát, tallér, garas stb.) említése során nem adnak következetesen felvilá1 Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711. (In: Bács-Kiskun megye múltjából VII. 9 — 147.) Az itt előforduló pénzek jelentős hányada az 1711 előtti évtizedekben is forgalomban volt a városban. Tekintettel arra, hogy a létbizonytalansággal terhes évtizedekben a pénzek értéke gyakrabban módosult, érdemes az ott közölt adatokat és megállapításokat is figyelembe venni.