Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

58 Iványosi-Szabó Tibor gosítást arról, hogy milyen aranyveretről, tallérról vagy egyéb pénzről van szó. Azt sem tudjuk minden esetben, hogy magyar vagy idegen fizetési eszközről történt-e említés. Ezért a megnyugtatóbb eredmény elérése érdekében az éremleleteket is segítségül kell hívni.

2 A helyi pénzforgalom ezen ismertetése során is az előző feldolgozás módszereit követjük. A jelzett időhatárokon belül ismertetjük a Kecskeméten előforduló valamennyi pénzfajtát, ill. elnevezést és azok értékének alakulását. Tekintettel arra, hogy a legtöbb pénz értéke igen stabilnak bizonyult, nem lenne indokolt ezúttal az egyes pénzek értékének évenkénti dokumentálása. Ezért csak arra vállalkoztunk, hogy az arany veretek ötévenkénti értékét rögzítettük, hogy a stabilitást és az esetenkénti változásokat egyaránt jelezzük. A tömegesen előforduló többi pénz esetében ez teljesen szükségtelen, mivel értékükben érdemi változás nem történt. A ritkán előforduló pénz veretek, illetve számítási pénzek használatára utaló adatokat bővebben, esetenként teljes egészükben rögzítettük, hogy ezáltal egy majdani elemzés során biztosabban lehessen az itt lelhető adatokra támaszkodni. Tekintettel arra, hogy lényegesen kiegyensúlyozottabb pénzügyi-gazdasági körülmények alakultak ki, mint az előző évszázad során, eltekinthetünk az egyes pénzek egymáshoz viszonyított értékének nyomon követésétől — mivel e téren érdemi módosulást nem tudnánk rögzíteni. Az egyes pénzek értékét az idézett szövegek adatai alapján is ellenőrizhetjük. Amennyiben az érték dénárban kifejezett nagyságára nem történik utalás, az azt jelzi, hogy az adatok esetlegessége és szegénysége a kiszámítást nem tette lehetővé. Bár gazdaságilag viszonylag kiegyensúlyozott időszak pénzforgalmát tekintjük át, így is közel negyven pénz, illetve pénznév fordul elő forrásainkban, tehát egy gazdaságtörténeti kutatás esetén kb. negyven pénznév mögött meghúzódó érték pontos ismeretére lehet szükség. Ezért a könnyebb áttekinthetőség érdekében ezúttal is abc sorrendben ismertetjük az egyes pénzekre vonatkozó adatokat. Az esetek többségében azonosítjuk az egyes pénzeket, ha erre szükség, illetve lehetőség volt. Nem vállalkozhatunk az identifikálásra azon néhány esetben, amikor a rendelkezésre álló adat igen szűk, vagy nem teljesen egyértelmű volt. Végezetül néhány következtetést vonunk le a város pénzforgalmával kapcsolatosan. Az előforduló pénzek és pénznevek 1. Arany A XVIII. század gazdasági életében a nemesfémekből vert pénzek még rendkívül nagy szerepet játszottak. A széles körben érvényesülő merkantilista gazdaságpolitika talán még a korábbi századokban tapasztaltaknál is nagyobb figyelmet szentelt a valutáris egyensúly kiépítésének, illetve fenntartásának. Ezért az arany és a tallérveretek változatlanul fontos heyet kaptak a helyi pénzforgalomban is. Az aranyvereteknek a többi pénzhez viszonyított arányát rendkívül nehéz megállapítani. Az elszámolások összesítői sem tudnak megnyugtató 2 Erre hívja fel a figyelmet V. Székely György is a „Kecskemét 17 — 18. századi pénzforgalma a korabeli éremleletek tükrében" c. feldolgozásban, egyben jó példát nyújt arra, hogyan lehet a különféle források tanulságait összevetni és kamatoztatni. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1984. 112 — 118.)