Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Hajdu Lajos: A közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában, 1776–1790 / 3–56. o.

34 Hajdú Lajos Kilenc óra után a II. osztályt látogatta meg, itt 40 gyereket talált a 60 közül (a 18 akatolikus diákból azonban mindössze 1 vett részt az órán),, Höllein tanító felkészültségét is megfelelőnek ítélte meg — bár egy másik jelentés azt mondja róla, hogy nem tud magyarul és ezért a somorjai nemesek nem járatják hozzá gyerekeiket,

45 de itt is megállapította az előírt módszertől való eltérést, valamint (a gyerekeknek az ő kérdéseire adott válaszaiból) azt, hogy a tanulók felkészültsége közepes. Ebben az osztályban is kifogásolta az inspektor, hogy a diákokat az iskolamester megosztotta: egyesek betűismerettel, mások szótagolással, olvasással, írással vagy számolással foglalkoztak — méghozzá olyan ismeretekkel, amelyeket már az I. osztályban meg kellett volna tanulniuk. Ebből Sóber kanonok azt a következtetést vonta le (joggal!), hogy az iskolánál nem veszik figyelembe a magasabb osztályba lépés feltételeit. Valószínűleg a nyelvi gondok miatt (a motívum nem szerepel a nalóban) azt is elrendelte az inspektor, hogy Dobróczky és Höllein az I. és II. osztályban egyaránt tanítson (előbbi magyarul, a másik németül), az anyagból azonban nem derül ki, hogy ez a megosztás a hallgatók anyanyelve szerint történjen-e (tehát az eddig egységes I. és II. osztályból egy-egy német és magyar oktatási nyelvű I—II. osztály legyen-e) vagy pedig tárgyak (ismeretek) szerint. Délután Sóber kanonok a III. és IV. o. óráit látogatta meg, a III.-ban 4, a IV.-ben pedig 5 gyereket talált, akik közepes illetve (a IV.-ben) jó felkészültségről tettek tanúságot. Amikor firtatta, hogy itt miért olyan kevés a diák — azt válaszolták neki, hogy eddig az I. osztályban időztek mindazok, akik latin ikolába kívántak menni és idáig már nem jutottak el tanulmányaik során. Délután még hosszasan beszélgetett az inspektor az alsó ostály tanítóival arról, hogy miképpen kellene jobban összehangolni munkájukat. Intette őket a nagyobb egyetértésre (amely eddig csekély volt — pro hactenus exigua fűit), arra, hogy tartózkodjanak a borfogyasztástól, amelyet főleg Dobróczky mester vitt túlzásba, olyannyira, hogy gyakran még a tanterembe is hozatott magának bort vagy pálinkát „védőitalként", majd tanácsait (utasításait) 8 pontba foglaltan átadta írásban az iskola igazgatójának, a plébánosnak. (A naplókhoz csatolt mellékletekben foglaltakat általában az inspektorok nem foglalják bele a diáriumban is részletezett tapasztalatokba.) Ebben a következők megtartását köti az iskola (a tanítók) lelkére Sóber kanonok: 6. életévük betöltése előtt egyetlen gyereket se vegyenek fel, ezek ugyanis még alkalmatlanok a rendszeres együttes munkára, legfeljebb csak ülni tanulnak meg (ezért pedig nem szükséges ideküldeni őket), ugyanakkor zavarják a tanulni vágyókat és semmit nem tanulván hozzászoknak a henyéléshez (1. pont). Tanulókat pedig ne egész éven keresztül vegyenek fel, hanem csak a november 1. és 15. közötti időszakban; ha viszont nyomós ok miatt év közben kényszerülnek egy diák felvételére — miatta ne hanyagolják el a többieket, különös gondot fordítsanak azokra, akik az oktatásban már a tanév kezdete óta részt vesznek (2. pont). Az egy és ugyanazon osztályok diákjainak megosztása (úgy, ahogyan ezt ő az I. és II. osztályban tapasztalta) „egyszerűen megtiltatik" (simpliciter prohibetur), mert ez ellentétes a hat éve bevezetett tanulmányi rendszerrel. Hogy pedig a tilalom minél biztosabban megvalósuljon — valamennyi osztályban csak az előírt tárgyakat taníthatják. Ennek elősegítésére november i5

Lásd: OL, C-69: 1783/fons 2. Sch. Nat. Distr. Pos., pos. 3. Itt az inspektor Höllein tanító menesztését és helyébe más — magyarul tudó — iskolamester alkalmazását javasolta.