Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében / 267–294. o.

288 Turbuly Éva és ha ezt nem engedték, a nemtelenek adójával és eltartással sújtották őket. 79 1718-ban újra statútum rögzítette jogaikat és kötelességeiket. Magukat teljes jogú nemeseknek tartván azonban az adózásnak továbbra is ellenálltak. Ezt jelzi egy 1714-es és egy 1730-as statútum is, amelyekben a megye adóhátralé­kuk végrehajtással történő behajtását helyezte kilátásba. 80 Egy 1718-as ren­delkezés szerint a taxások mentesek a személyes tartástól, végső szükség ki­vételével a forsponttól és vecturától is. Taxát a szolgabíró kivetése szerint fizettek és nem tartoztak polgári jurisdictio alá. 1741-ben az insurrectio idején külön statútum rendelkezett arról, hogy taxafizetés helyett személyes kato­náskodással tartoznak. 81 A statútumoknak csaknem 9%-a foglalkozott a megyei igazságszolgál­tatás szabályozásával. Megállapították az őszi törvényszünetek időpontját, módosították az országos törvénykezési szüneteket. 82 Többségük az egyes tiszt­viselők bíráskodási hatáskörére és a különböző bírósági eljárásokra vonat­kozott. Kezdetben ritkábban, később évenként szabályozták nyaranként a mező­gazdasági munkásokat megillető gabonahányadot, a munkaadók és munkavál­lalók kötelességeit. Az 1740-es években már ezek jelentették az áriimitációkkai a statútumok többségét. Az aratórész nagysága fokozatosan csökkent. 1711-ben még 1/8,12,5%, az 1740-esévekben 1/11-ed, 9,9% és 1/12, 8,3% körül mozgott. Már kezdettől különbség volt a megyebeli és az extraneus munkások bére, továbbá a megye különböző járásaiban szokásos bérek között. Előbbi célja a más megyebeliek kiszorítása, utóbbit valószínűleg a járások eltérő földrajzi viszonyai indokolták. A statútumok be nem tartását a vicegerens büntette. 1711-ben az ellentmondó gazdát 40 forinttal, a lusta munkást két forinttal bü­tették. Az 1740-es években 12 forint volt mindkét fél szokásos büntetése. 83 Különösen kezdetben, kialakult gyakorlat hiányában statútumok hatá­rozták meg a megyei tisztviselők és alkalmazottak napidíját, fizetését, és az egyes bírósági eljárások után fizetendő taksát. 84 Védték a megye közbiztonsá­gát, amikor megtiltották idegen koldusok bevándorlását. A megye határán lakóknak kötelességévé tették a „gyújtogatások és rablások megakadályozá­sára" a latrok, csavargók és más ismeretlenek elfogását. 85 1717-ben a latrok és a német cigányok elfogására nemesi felkelést szerveztek, amelyen 4 forint terhe mellett minden nemesnek meg kellett jelennie. 1726-ban ,,a cigányok összeférhetetlensége miatt, mivel a szegény népet úgy a vásárokon, mint saját házukban állandóan zavarják" elrendelte a megye, hogy őket bárki szabadon elfoghatja és kifoszthatja. 86 1745-ben mindenkinek kötelességévé tették a go­nosztevők elfogását, vagy legalább is bejelentésüket a legközelebbi megyei tisztviselőnél. 87 Statútumok rendelték el az utak és hidak megjavítását, tiltották a nem­telenek vadászatát, tűzveszélyes kemencék építését, a dohányzást, a károm­kodást, romlott hús árusítását; közmunkákat rendeltek el. Járvány idején meg­79 Kgyjk. 1716. december 18., 1717. január 28. 80 Kgyjk. 1717. április 11., 1718. január 28., 1730. február 17. 81 Kgyjk. 1741. október 29. 83 Kgyjk. 1702. december 3., 1712. december 3., 1717. július 25. 83 Kgyjk. 1711. június 25., 1717. július 25., 1720. július 5., 1740. július 10. 84 Kgyjk. 1718. január 28., 1720. március 11. stb. 85 2,7%, 1726. június 30. 86 Kgyjk. 1717. július 25., 1726. július 30. 87 Kgyjk. 1745. május 31.

Next

/
Thumbnails
Contents