Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében / 267–294. o.

TURBTJLY ÉVA ZALA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN* Holub József monográfiája a középkori Zala megyéről

1 a megyei és egyházi közigazgatás történetét dolgozza fel. A nagyobb ívűre tervezett vállalkozás időben a tervezett 1848 helyett csak 1526-ig jutott el, a folytatás pedig még beláthatatlan ideig várat magára. Csak részletkutatások történtek a törökkori megyei közgyűlésekről, a megyei közigazgatás XVIII. század eleji jelentős átalakulásáról.

2 Dolgozatunk is csak részfeladatot vállalhat magára: a megye közigazgatási tevékenységének, ezzel kapcsolatos intézményeinek és tisztviselőinek bemutatását a XVIII. század első felében. A korszak több okból is figyelemre méltó. A hódoltság megszűnése határvonalat jelent történelmünkben. A felszabadító háborúk pusztításai és a Habsburg önkény kilátástalannak tűnő helyzetet teremtettek az amúgy is megritkult lakosság számára — ez robbantotta ki a Rákóczi-féle szabadságharcot. A szatmári béke megkötését követően és az ország lakosságát súlyosan megtizedelő pestis elvonulása után azonban — bár Habsburg fennhatóság alatt — viszonylag békés, újjáépítő korszak köszöntött az ország lakosságára; Erdélyt és a határőrvidéket nem számítva, megszűnt az ország szétszakítottsága, helyre állt a belső rend. Üj életre kelt a megyei közigazgatás is. Nem utolsósorban a XVIII. század elején kiépített állandóan működő kormányszékek hatására kialakult és rendszeresebbé vált hivatalszervezeti tevékenysége. Egyre nagyobb gondot fordítottak az események írásbeli rögzítésére, az iratanyag megőrzésére. Jobban körvonalazódtak az egyes szervek és tisztségviselők feladatai, új tisztségek születtek. Véglegesen kialakult az a megyei szervezet, amely állandóan továbbformálódva, csiszolódva ugyan, de alapjaiban 1848-ig megmaradt ,,a hatalom gyakorlásának legfontosabb lokális kereteként".

3 Néhány kamarai igazgatási feladatot kivéve minden állami feladat végrehajtásában döntő szerepet játszott az adó kivetésétől és behajtásától kezdve a törvények és rendeletek végrehajtásáig, a bíráskodásig. A XVIII. század végére azonban a megyei ügyintézési rendszer a lakosság számának és helyzetének gyors változása és a feladatok sokasodása miatt * A Veszprémi Akadémiai Bizottság pályázatán 1985-ben II. díjat nyert tanulmány. Szerk. 1 Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs. 1929. 2 Degré Alajos: Megyei közgyűlések a XVI—XVII. századi török háborúk korában. (In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzatok múltjából.) Bp. 1971. 31 — 53. Degré Alajos: A megyei közigazgatás átalakulása a XVIII. század elején. (In: Jogtörténeti Tanulmányok IV.) Bp. 1980. 59-70. (A továbbiakban: Degré 1980) 3 Hajdú Lajos: II. József közigazgatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982. 9. (A továbbiakban: Hajdú 1982) 6