Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

A budai vár címeres emlékei 259 pajzson lévő címerről az alkatrészek közül a pajzstartók hiányoznak és nincs rajta színjelölés sem. Kevésbé pontos a kollégium falán (balról a második) lévő régi fővárosi címer. Erről a pajzstartókon kívül a szentkorona is hiányzik. Ennél sokkal zavaróbb, hogy a címerábra reneszánsz pajzson van, hiszen a főváros címere soha nem volt ilyen pajzson ábrázolva. A címert egyébként pontos színjelöléssel látták el. Érdekes címer tűnik a szemünkbe a Halászbástya lépcsőjének aljában.

102 A hullámpólyával vágott doborpajzs alsó mezejében három tornyú, két nyitott várkapujú ormózott vár van, a pajzs fölső mezeje üres. Az alsó mező ábrájából következik, hogy egy félig kidolgozott fővárosi címerrel van dolgunk. Valószínűsíti ezt a pajzs fölött látható, ugyancsak üres kőlap is, amelyből a szentkoronát kellett volna kifaragni. Hogy a címer miért maradt befejezetlen, arra nem találtam adatot. A királyi, országos és városi címerek mai helyükre kerülésének időpontját tekintve — értelemszerűen — két csoportra oszthatók. Az első csoportot azok a címerek alkotják, melyek mai helyükre éppen érvényben levő címerekként kerültek. A Nagyboldogasszony templom tornyán lévő Mátyás-címer, a palota épületein és a turulon elhelyezett 1874-es országcímerünk és a Szentháromság szobron, illetve a Savoyai lovasszobron látható kiscímereink, továbbá az összes (budai, budapesti) városcímer tartoznak ide. A második csoportot azok a címerek alkotják, amelyek mai helyükre kerülésükkor is már egy régebbi állapotot jeleztek. Ezek, a Stróbl-féle díszkút fölötti és a Hadtörténeti Intézetben levő Mátyás-címert és XI. Ince címerét kivéve, mind a kollégium homlokzatán találhatók. Mindegyik, még a három kivétel is a XX. század első évtizedeiben (1904 — 1936) került mai helyére, jelezve azt, hogy ebben a korban építészeink milyen címereket tartottak megörökítésre méltónak, ezek: 1. Legrégibb címeremlékeink, II. András és IV. Béla címerei. IV. Béla nemcsak ezen a jogon, de mint városalapító is „megérdemelte", hogy címere ábrázolásra kerüljön a budai várban. 2. Kiváló uralkodóink, jeles történelmi személyeink címerei. Ide az Anjoucímerek, Mátyás címerei, II. Rákóczi Ferenc pecsétjéről készült címer és a „Kossuth-címer" tartoznak. Hozzájuk sorolhatjuk XI. Ince pápa címerét is. Viselője ugyan nem volt magyar, de a magyar történelemben játszott jelentős szerepe érdemesíti őt arra, hogy címerét jeles történelmi személyeinkkel egy sorban említsük. 3. A tartományi címerek. Külön ábrázolásuk nem indokolt, de talán éppen ezzel akarta Fellner Sándor Magyarországhoz való tartozásukat hangsúlyozni. A címerek ábrázolásbeli hűsége általában megfelelő. A pontatlanságok legtöbbje is inkább a kivitelezés nehézségeiből fakad. Azt, hogy régi országos és városi címereink megmaradhattak, a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában kiadott 422811949. (IX. 7.) MT sz. rendelet tette lehetővé. A rendelet 4. §-ának 3. bekezdése szerint a műemlék jelleggel bíró épületeken és emlékműveken a korábbi címerek meghagyhatok, s az ilyen jellegű épületeken és emlékműveken a régi magyar címer helyett a népköztársasági címert csak abban az esetben kell feltüntetni, ha az művészeti vagy művészettörténeti szempontból nem esik kifogás alá. 102 Azon a ponton, ahol a lépcső alsó vízszintes szára a függőleges lépcsőszárral találkozik.