Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
260 Kiss Márton Családi címerek A várban fellelhető címerek harmadik csoportját a családi címerek képezik. Ezek korábbi magánházak kapui felett díszlenek, s bennük neves történelmi családok jelvényeire ismerhetünk. Korábban a címer egy adott tárgyra (akár épületre is), annak tulajdonosát jelképező szimbólumként került rá. Ezért a vári házak esetében is a rajtuk levő címerek azonosításánál a korábbi tulajdonosok jöttek elsősorban számításba. Az ezekre vonatkozó adatokat Kovács Lajos—Bánrévy György: „A budai vár házai és háztulajdonosai 1686-tól napjainkig" c. munkájából merítettem, amely a II. világháború miatt nem került kiadásra. A kéziratot ma a Budapest Főváros Levéltára őrzi. 103 Magyarország történelmi családjainak egyik legnevesebbike a Batthyány család. A századok folyamán számos országos tisztséget töltöttek be a Batthyányak, s a család adta hazánk első miniszterelnökét is. A névadó Battyánt 1398-ban nyerték adományba. A család címerét Boldizsár Vas megyei főispán kapta meg 1500-ban. 104 Csücskös talpú pajzson, kék mezőben vízből kiemelkedő szikla tetején, fészkében fiait vérével tápláló pelikán látható. A szikla üregéből szájában pallost tartó oroszlán tűnik elő. 1628-ban nyertek a Batthyányak bárói méltóságot (György és Gáspár); a grófi rangra Ádám emelkedett 1630-ban. 105 A XVII. század közepén Ádám fiaiban vált szét a család hercegi (Kristóf), illetve grófi (Pál) ágra. 106 A birodalmi hercegi méltóságot elsőként Kristóf fiatalabbik unokája, Károly (1698—1772) kapta meg 1764. 1. 3-án; majd ezt 1764. II. 27-én bátyjára, Lajosra (1696 —1765) is kiterjesztette az uralkodó. 107 Batthyány Lajos 108 vásárolta meg 1743-ban azt az ingatlant, melyen ma a Dísz tér 3. sz. épület áll. 109 Ennek mai formáját Joseph Giessl építésszel alakíttatta ki 1744-ben. 110 Az épület homlokzatán lévő címer már ekkor mostani helyére kerülhetett, de semmiképpen sem jelenlegi alakjában, hiszen a barokkrámás pajzsot hercegi korona fedi, s a hercegi rangot Batthyány Lajos csak húsz évvel később kapta meg. A ház homlokzatát többször (1884, 1920, 1925) is átépítették. 111 A címer (vagy csak a korona) ezek során is az épületre kerülhetett, mert az épület folyamatosan a Batthyányak tulajdonát képezte. Kovács—Bánrévy idézett művében a legutolsó tulajdonosként a hg. Batthyány-féle hitbizomány van feltüntetve. 112 Az épületet a II. világháborús sérülésekből az eredeti tervek alapján 1951. és 1953. között építették újjá; s ekkor állították vissza a barokk homlokzatot is. 113 103 Budapest Főváros Levéltára XV. 22. — A kézirat vegyesen kézzel írt lapokból és táblázatokból, ill. kefelevonatokból áll. Számozás nem található az egyes lapokon. 104 Magyarország címeres könyve I. (szerk. Alapi Gyula, Dongó Gyárfás Géza stb.) Bp. 1913. 53.; 83. tábla 8. ábra (a továbbiakban: Mo. címeres könyve) lós jy[ 0 címeres könyve I. 53.; 83. tábla 9. ábra. 106 Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XIII. k. Pest, 1857-1868. II. 242. 107 Mo. címeres könyve I. 53.; 84. tábla 1. ábra. 108 1751-től haláláig az ország nádora volt. 109 Kovács — Bánrévy: i. m. 110 Bp. műemlékeil. 318. 111 Uo. 112 Az utolsó tulajdonosok a kéziratban év nélkül szerepelnek, mivel annak készültekor még tulajdonában voltak az illető házaknak. Sajnos a kéziratban semmi nem utal arra, hogy milyen évet takar a címében szereplő „napjaink" szó. 113 Bp. műemlékei I. 318.
