Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
258 Kiss Márton alakításkor tovább került a máriaremetei templomra, immáron Szent Lászlóvá átfaragva. Az üresen maradt kútra a városi tanács 1784-ben II. József szobrát akarta helyezni, de ezt az uralkodó nem engedte. Ekkor faragtatták meg a comoi Carlo Adami-val a városvédő Athéné szobrát. A kút XIX. század végi lebontásáig a szobor azon állt, ezután magántulajdonba került. A főváros 1928ban visszavásárolta és jelenlegi helyén állíttatta fel. 94 A kemény mészkőből faragott szobor Athéné ülő alakját ábrázolja, aki bal kezében lándzsát, jobb kezében Buda címerével ellátott ovális pazsot tart. A vár déli részén, a Színház u. 1—3. sz. alatt áll a vár egyetlen színházépülete. Helyén a XVI. század elején a ferencesek Szent János-temploma és Werbőczi István háza állott. 95 A török korban az előbbit dzsámivá (basadzsámi) alakították az utóbbi pedig a basa palotája lett. 1686-ban a közelükben magasodó puskaporos torony felrobbanása következtében teljesen rombadőltek. A telket 1693-ban a karmeliták kapták meg, akik 1736-ra építették fel rajta a templomukat. A rend feloszlatása (1784) után rövid ideig raktárnak használták. 1787-ben Kempelen Farkas tervei szerint alakították át színházzá. 96 1924-ig működött, s egy fél évszázados kényszerű szünet után ma is színházként funkcionál. Buda címerképe a copf főhomlokzatot lezáró három tagú főpárkány fölötti mellvéd közepén látható, koszorúfonatban, s meglehetősen megrongálódott állapotban. A Budapesti Történeti Múzeumnak a palota udvarán levő bejárata fölött is Buda régi címere van, de ide nem műemlékként, hanem mint a múzeumot jelképező embléma került. Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítésével tulajdonképpen új város született, s egy új városnak új címerre van szüksége. Ezt az új címert egy 34 fős bizottság javaslatára, 1873. május 29-én fogadta el a város közgyűlése, s ez év szeptember 21-én a király is jóváhagyta. 97 Vörös színű, ezüst hullámpólyával vágott háromszögletű pajzs felső mezejében, egy tornyú, egy nyitott kapujú, ormózott arany vár (Pest); alsó mezejében háromtornyú, két nyitott kapujú ormózott arany vár (Buda). 98 A pajzsot a szentkorona fedi. Telamonok; jobbról arany oroszlán, balról arany griff. Ilyen minden alkotórészt tartalmazó címert vári épületen nem találtam. 99 A régi fővárosi címert pontosságban leginkább megközelítő címer a Hunyadi János útról a Halászbástyára 100 felvezető lépcső tetején látható. 101 A dobor94 Uo. 461. 95 Nagy Lajos: i. m. 87. 96 Bp. műemlékei I. 479. 97 Toldy:i. m. 14. 98 A címert megalkotó bizottság a régi budai címernek egy nyitott várkapuval történő megbővítésével „szimbolizálta" Óbudát. Nem túl szerencsés megoldás, s ezt már Toldy is kritizálta említett művében, csakúgy, mint Pest címerének a pajzs előkelőbb mezejébe való helyezését. 99 Összes tartozékával ellátott Budapest címer látható, például a Batthyány téri vásárcsarnok bejárata fölött, s a város több pontján megmaradt régi csatornázási szerelvényeken is. 100 A Schulek Frigyes tervei szerinti átépítés 1903-ban fejeződött be. Az átépítésre azért volt szükség, hogy a korábbi szegényes tégla-várfal idomuljon a már felújított Mátyás templomhoz. — Budapest lexikon. (Főszerk.: Berza László) Bp. 1973. 419. 101 A lépcső egy alul is vízszintes szárral rendelkező ,,T" betűhöz hasonlít. A „T" betű jobb felső szára közvetlenül a Mátyás templom mögé visz. Ennek a lépcsőszakasznak a felső végén van a címer, a bástyafalon. A bal oldali lépcsőszakaszon István király lovas szobrához juthatunk. Ennek tetején egy kapuboltozat alatt honfoglaló vitézek szobrai vannak elhelyezve.
