Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

254 Kiss Márton de csak négy évig állt a helyén, mert 1710-ben Óbudára szállították és a mai Zsigmond téren állították fel.

67 Ennek oka az volt, hogy 1709-ben egy újabb pestisjárvány söpört végig az országon, s ezért Buda város tanácsa úgy döntött, hogy új, díszesebb fogadalmi emlékművet állíttat fel a régi helyén.

68 Az emlékmű 1713-ra készült el; a szobrok nagy részét Ungleich Fülöp, a talapzaton levő három domborművet és a címereket Hörger Antal készítette.

69 A címerek a talapzaton a domborművek közti sarkokban helyezkednek el. A szobor Szentháromság utcára néző dél-nyugati részén barokkrámás pajzsban látható a kiscímerünk. A jobb oldali mezőt a vágások töltik ki, de a számuk csak hat. A bal oldali mezőben a barokk stílusnak megfelelő parabolikus formában ábrázolt hármas halom van, melynek középsőjén álló koronából nő ki a kettőskereszt. A pajzson még nincs rajta a szent korona, s a színek sincsenek jelölve.

70 Az országos címerek megjelenése óta egy ország életének politikai, hatalmi változásai az ország címerének változásait is maguk után vonták. Ha változott az uralom egy országban, változott a címer is. Ilyen változást jelentett az ún. „Kossuth-címer" megjelenése is az 1848—49-es szabadságharc idején. Hazánk korona nélküli kiscímeret hívjuk így, amely hivatalosan csak a Függetlenségi Nyilatkozatot követően lett az ország címere, azonban ezt megelőzően is használták már. A korona levételével a királysággal való szakítást, a köztársasági gondolatot szimbolizálták.

71 Világos után visszaálltak az 1848 előtti címerek, s koronás kiscímerünk rövid megszakítással,

72 1946. február l-ig az ország hivatalos címere maradt.

73 A ,,Kossuth-címer"-nek is maradt nyoma a várban, a kollégium falán levő címerek közül balról a hatodik. Leírása: reneszánsz pajzs jobb mezejében a vágások (7), bal mezejében egyes, koronás halom, melyből kettőskereszt nő ki. A címeren nincs színjelölés. Ha nem is egészen pontosan, de kiscímerünk megállapodott alakját mintázzák a palota Dunára néző teraszán felállított, Savoyai Jenőt ábrázoló lovasszobor talapzatán látható címerek. A neobarokk stílusú, Róna József alkotta szobor eredetileg a zentai csata (1697. szeptember 11.) 200. évfordulójára készült, s Zentán is akarták felállítani. A város azonban nem tudta kifizetni. így került sor Budán való felállítására 1900-ban.

74 A címereket a szobor talapzatának elején ós hátulján helyezték el. A két teljesen egyforma címer barokk keretes pajzsának jobb mezejében vörös alapon négy ezüst pólya (!), bal oldali vörös mezejében hármas halom középsőjén levő koronából kinövő ezüst kettőskereszt látható. A pajzs formáján kívül, a halmok hegyre emlékeztető, nyújtott, parabolikus alakja is barokk hatást tükröz. A címerleírásból kitűnik, hogy a címe67 Nagy Lajos: i. m. 86. 68 Bp. műemlékei I, 458. 69 Uo. 70 A jobb oldali mező színei ismertek; a pajzs bal oldali mezejének pirosnak, a halmoknak zöldnek, a koronának aranynak, a kettőskeresztnek ezüstnek kellene lennie. 71 Bertényi: i. m. 82. 72 1918 november végétől 1919. március 21-ig a „Kossuth-címer" volt a hivatalos címerünk. A Tanácsköztársaság nem rendezte a címerkérdést, hivatalos szervei vegyesen hitelesítették az általuk kiadott iratokat „Kossuth-címeres" pecséttel, ötágú vörös csillaggal, illetve szöveges pecséttel. — Bertényi: i. m. 86. 73 Uo. 74 Bp. enciklopédia 381.