Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

A budai vár címeres emlékei 255 rek színjelöléssel készültek. A hármas halom színének jelölésénél azonban a mester hibázott, mert (heraldikailag) balról jobb felé húzott vonalakkal jelölte azt, így a zöld színű halmok bíbor színűvé váltak. Hibás továbbá a vágásos pajzs nyolc vágása is, mert ekkorra már hétben állandósult a vágások száma. A szent korona elhelyezése is érdekes, hiszen nem rendes helyén a pajzs felső peremén van, hanem egy díszpárnán, s ez a díszpárna van a pajzs fölé helyezve. Mikor a szobrot felállították, már majdnem teljesen készen állt az újjáépített palota. Ezt a török kiűzése utáni újjáépítést három, hosszabb időt átfogó szakaszban végezték el. Az épületek 1686-ban teljesen elpusztultak, s majdnem harminc év telt el, míg hozzákezdtek a helyreállításukhoz. Az 1715ben megindult — Hölbling János és Fortunato de Prati vezette — munkálatok során állították helyre a palota mai délkeleti szárnyát. Az 1723-as tűzvész ismét jelentős károkat okozott a palotában. Megint hosszú idő, huszonkét év telt el, mire felmerült a helyreállítás gondolata, de az anyagi nehézségek miatt csak újabb négy év multán kezdődhetett meg az építkezés. Az 1749 — 1770-ig tartó második építési szakaszban a palota északi irányban terjeszkedve újabb, az ún. Jadot-szárnnyal bővült.

75 A budai vár 1849-es májusi ostroma közben a palota jobb szárnya és középrésze kigyulladt. Később az épületeket helyreállították. Az 1867-es koronázáskor szűknek bizonyult a palota ezért 1874-ben Ybl Miklós megbízást kapott a kibővítésére, ö egy nyugati, a Krisztina-városra néző szárnnyal kívánta a palotát bővíteni. A tervek el is készültek, s a munkálatok is megindultak 1890-ben, de Ybl befejezni már nem tudta, mert 1891. január 22-én meghalt. Ezután az építkezés vezetésére Hauszmann Alajos kapott megbízást, aki az Ybl-szárnyat és a két összekötő szárnyat is áttervezte. A krisztinavárosi szárny nyugati homlokzata közvetlenül a vár falára épült, ezért az épülettel először el kellett érni a régi palota udvarának a szintjét. Ez 1896-ra készült el, ekkor tették le az új palota alapkövét. Az építés közben derült ki, hogy a palotának továbbra sincs megfelelő reprezentatív helyisége. Ezért Hauszmann a régi palotát egy újabb, északi szárnnyal is megbővítette. 1904-re készült el az újjáépített palota,

76 s ma is a Hauszmann alkotta formájában áll. Ily módon a palota épületein előforduló címerek is eredeti helyükön és alakjukban láthatók. Ezek — egy kivételével

77 — az 1874es országcímerünk kissé módosított másolatai. Az 1867-es kiegyezéssel előállott új politikai helyzet szükségessé tette az ország címerének rendezését is. Erre 1874-ben került sor. A rendeletet a király február 9-én szentesítette,

78 amely kiscímerünket megerősítette, a középcímert pedig a következőképpen állapította meg. Negyedelt pajzs, boglárpajzsában a kiscímerrel. A nagypajzs első mezejébe Dalmácia (kék mezőben három (2-1) koronás arany oroszlánfőt ábrázoló), a másodikba Horvátország, a harmadikba Szlavónia, a negyedikbe Erdély címere került. Új elem Fiume 1659-ben nyert címere,

79 amely a pajzsba alulról betolt ékben kapott helyet.

80 Vörös mezejében hercegi korona alatt álló kétfejű sas kiterjesztett szárnyak75 Ld. a 27. sz. jegyzetet, 7G

Gerő: i. m. 298 — 304. 77 A már említett — a Jadot-fóle szárnyon lévő — Mátyás címerről van szó. 78 Csánki: i. m. 8. ™ Csánki: i. m. 33. — Bertényi: i. m. 81. 80 Bárczay: i. m. 397.