Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

252 Kiss Márton vátoszág és Erdély külön címereit a kollégium épületének Szentháromság téri homlokzatán. Szlavónia régi címere, a két csillag közt futó nyest, pénzeken már Imre király uralkodása idején feltűnt.

47 Új címert 1496-ban kapott II. Ulászlótól. Leírása.* kék mezőt átszelő két ezüst, hullámos keskeny pólya közt vörösben természetes színű nyest jobbra fut; a felső keskeny pólya fölött arannyal keretezett, sugárzó hatágú vörös csillag lebeg.

48 A kollégium falán balról a nyolcadik a szlavón címer, amely aránytalan,

49 reneszánsz pajzson, de színjelzósében és ábrájában híven követi a fent leírt címert, kivéve az egyszerűsített hatágú csillagot, hiszen azt a címerleírás szerinti alakban épületen kifaragni nem lehet. Itt a reneszánsz pajzs alkalmazása helyénvaló. Alig több, mint negyedszázaddal később tűnik fel Horvátország címere, az ezüsttel és vörössel huszonötször sakkozott mező.

50 Először 1525-ben, II. Lajos egy érméjén fordul elő.

51 A kockák száma gyakran változott, míg végül 1874 után a huszonötös szám állandósult.

52 Ilyen huszonötször kockázott pajzsot mutat a kollégium homlokzatát díszítő címer is (balról a hetedik). Ez is torz, reneszánsz pajzs; de ellenkezőleg, mint Szlavóniáé, ily módon a két címer együtt szimmetrikus hatást kelt. Vörös keskeny pólyával két mezőre osztott pajzs felső kék mezejében a pólyából, jobbra néző fekete sas nő ki, melyet fönt jobbról arany nap, balról fogyó ezüst hold kísér; az alsó arany mezőben pedig hét (4; 3) vörös bástya lebeg, tetejükön hármas, közepükön négyes oromsorral, két-két ablaknyílással és egy-egy kapuval. Az így leírt címert Mária Terézia 1765-ben adományozta Erdélynek, amikor nagyfejedelemség rangjára emelte.

53 A címerben a sas a magyar; az arany nap és az ezüst hold a székely, a hét bástya a szász nemzetet jelképezi.

54 Erdély három nemzetének címerét az 1659. május 24-i szászsebesi országgyűlés szabályozta. Határozatban mondta ki, hogy mindhárom nemzet külön pecsétet használjon.

55 A magyarságnak ennek előtte is a sas volt a címere, a székelyek és szászok viszont korábban más címerrel éltek. A székelyek régi címere: kék mezőben kardot tartó ezüst páncélos kar; a kardra medvefej és szív, a kardhegyre pedig korona van felszúrva. Ezt Zsigmond király változtatta meg 1437-ben a napos, holdas címerre, amit az 1659. évi gyűlés jóváhagyott.

50 A szászok régi címereként vörös mezőben nyílt korona alatt arany töklevélben végződő arany háromszög szerepelt. Az új bástyás címer keletkezési ideje bizonytalan, de a szászsebesi gyűlés már ezt vésetteti a szász nemzet pecsétjére.

57 47 Altenburger Gusztáv — Rumbold Bernát—Tagányi Károly: Magyarország címertára. Bp. 1880. 12. (a továbbiakban: Mo. címertára). — Gsánki: i. m. 29. 48 Gsánki: i. m. 29. 49 Lásd a 17. sz. jegyzetet. 80 Mo. címertára: 12. Gsánki: i. m. 27, 61 Uo. 52 Gsánki: i. m. 27. 53 Gsánki: i. m. 31. 64 Egy újabb magyarázat szerint a hét vár névcímerként Erdély egészét jelképezte (Siebenbürgen, Septem castra); a sas uralmi szimbólumként, a hold és a csillag ősi asztrológiai jelvényekként szerepeltek. Bertényi: i. m. 41. 65 Mo. címertára: 10. 68 Uo. 57 Mo. címertára: 11.