Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

A budai vár címeres emlékei 253 Nem egészen fél évszázaddal a szászsebesi országgyűlés után, 1705-ben már Erdély egyesített címere került be Rákóczi Ferenc címeres pecsétjébe.

58 Az eredetit fedő hercegi korona kivételével ennek pontos másolata fedezhető fel a kollégium homlokzatán (balról az ötödik címer). A negyedelt pajzs első mezejében naparc, második mezejében holdarc;

59 a harmadik mezőben a jobbra repülő sas, a negyedikben a hét (1-2-3-1) bástya látható. A boglárpajzsban a Rákócziak családi címere, a hármas halmon nyugvó hatküllős keréken álló kiterjesztett szárnyú sas figyelhető meg. Színjelölés nincs, a pajzsot eredetileg fedő hercegi korona helyett ornamentális díszítés látható, mely részben takarja az első és második mező felső széleit. A különféle ország-, tartományi vagy területi címereket Mária Terézia kezdte egyetlen nagy pajzsba foglalni.

60 Erdély címere viszont csak a XIX. században — először 1848-ban — az unió törvénybe iktatása után egyesült Magyarországéval.

61 Régi, ún. kiscímerünk két eleméről, a vágásos és kettőskeresztes címerről, külön-külön a korábbiakban már volt szó. A két címernek egy hasított pajzsban való egyesítésére először I. Ulászló pénzein került sor. Ezeken a pénzeken a pajzs jobb oldalát a vágásos, bal oldalát a kettőskeresztes címer foglalta el. Az elhelyezés még nem volt következetes, néha felcserélődött a két címer.

62 Hunyadi Mátyás uralkodása alatt lett a vágásos címer a főcímer,

63 mint ahogy azt korábban a bemutatott címerein is láthattuk. A címer a századok folyamán végig változott, ingadozott, míg végül a XVIII. század végére, II. József uralkodásának idejére állapodott meg. Ekkortól terjedt el az a közjogi felfogás is, miszerint Magyarország címerét a vágásos címer

64 és a hármas halmon koronából kiemelkedő kettőskereszt

65 egy pajzsban egyesítve fejezi ki.

66 A várban régi kiscímerünk fejlődésének három fázisát is tetten érhetjük. A II. József uralkodása előtti, még nem teljesen letisztult állapotát jelzi a mai Szentháromság téren álló fogadalmi emlékművön, közismertebb nevén a Szentháromság-szobron levő címer. Az emlékművet a városi tanács állíttatta az 1691. évi pestisjárvány emlékére. Ez a szobor 1706-ra készült el, 68 Bertényi: i. m. 41. 69 Szerintem már az eredetin, a fejedelem pecsétjén sem volt túl szerencsés megoldás a székelységet együtt jelképező nap és hold szétválasztása, s külön címermezőbe helyezése. 60 Gsánki: i. m. 26. 61 Bertényi: i. m. 81. — Erdélyt ugyanis a töröktől való visszafoglalás után is a Habsburgok önálló fejedelemségként, majd nagyfejedelemségként kormányozták. 62 Kumorovitz: i. m. 19. 63 Uo. 64 A vágások száma korábban változó (6-7-8-9) volt, ekkor állandósult a 7-es szám, bár még pontatlanságból ez után is előfordul eltérő számú vágóvonal. 66 A hármas halom az Anjouk alatt, nevezetesen Nagy Lajos idejében jelenik meg a szfragisztikai, heraldikai, numizmatikai és miniatúrás emlékeken, s alapformája a csúcsíves művészet lóhereíve. Szerepeltetése jól jellemzi a magyar heraldika természetességre törekvő stílusát, amely nem kedvelte a lebegő címeralakokat, szerette ezeket a valósághoz legközelebb álló módon ábrázolni. A hármas halom alakja az idők folyamán többször módosult. A reneszánszban például gyakori volt a hármas halom síkban való eltolása; ferdén lépcsőzve való ábrázolása. A barokk korban a halmok parabolikus formát vettek fel, a romantikus korban természetes hegyként is ábrázolták. A hármas halomnak és a vágásoknak a XVI. századtól kezdve egész sor szimbólumot is tulajdonítottak, de ezekre nézve egyértelmű bizonyítékot senki sem nyújtott. (A legelterjedtebb a „hármas halom = Tátra, Mátra, Fátra" elmélet volt.) Kumorovitz: i. m. 34 — 38. 66 Dőry: i. m. 26. — Kumorovitz: i. m. 19. 5*