Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

A budai vár címeres emlékei 251 Az eredeti emlékművet Georg von Stein kormányzó

32 állíttatta a király tiszteletére 1486-ban, s jól látható helyre a vár kapuja fölé, a toronyra tétette.

33 A szobron kilenc címer található, kettő a király alakja fölött, hét pedig a király alakja mellett (szemből nézve balról három, jobbról négy). A felső két címer Magyarország és Csehország egy zárt korona alatt egyesített címerét ábrázolja.

34 Mindkettő negyedelt; a magyar címer 1. és 4. mezejében vágások, 2. és 3. mezejében Dalmácia címere; a cseh címer 1. és 4. mezejében a cseh oroszlán, 2. és 3. mezejében a morva sas látható.

35 A király alakja mellett levők közül balról az első címer a moesiai két korona,

36 a második a Hunyadi család hollója,

37 a harmadik a luxemburgi oroszlán.

38 Jobbról az első egy két lábú sárkány,

39 a második az osztrák címer,

40 a harmadik a sziléziai sas,

41 a negyedik a lausitzi tinó.

42 A bautzeni emlékmű már a XIX. század közepén erősen rongált állapotban volt,

43 ezért Lux egy 1715. évi rézmetszet alapján készítette el a budai másolatot.

44 Ez utóbbin a címerek tárcsapajzsokon vannak, melyek közül némelyik, különösen a magyar és a cseh címeres pajzs rendkívül torz. Ezeknél a lándzsának kiképzett bemélyedés fölött a pajzs felső pereme nagyon szóles, szinte egy nagy fület formáz. Ez a torzulás abból adódik, hogy a két pajzsot messzire helyezték egymástól, s így szükségessé vált a felső peremek megnyújtása azért, hogy a koronát rá lehessen tenni. Színjelzés csak az osztrák címeren van.

45 Magyarországhoz — királyaink foglalásai következtében — az évszázadok során nem egy környező ország és tartomány tartozott. Ezt az összetartozást az uralkodók az illető terület címerének az ország címerébe történő illesztésével is kifejezésre juttatták.

46 Ezek a tartományi címerek azonban nemcsak az ország címerének részeiként szerepeltek, hanem önálló címerekként is. Ilyen értelemben vett használatuk természetesen csak az illető területeken indokolt és jogos, ennek ellenére Budán is láthatjuk Szlavónia, Hor32 Georg von Stein 1481-ben lett Mátyás legfőbb megbízottja Alsó-Sziléziában és a két Lausitzban. — Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. (Főszerk.: Benda Kálmán) Bp. 1983. 307. 33 Wenzel Ousztáv: Mátyás király egykorú szobra Budiszinban. (In: Archaeológiai Közlemények I. 1859.) 239. 34 Wenzel: i. m. 242. 35 Uo. 36 Mátyásnál többször is előfordul, s Magyarország déli tartományainak, név szerint Szerbia, Bosznia ós Bolgárországnak a magyar koronavali egyesülésére vonatkozik. Wenzel: i.,m. 242. 37 Ábrája megegyezik az 1470-es címer boglárpajzsával, csak a pajzs fordított. 38 Wenzel: i. m. 242. 39 A címer ábrája Vencel király dénárjához hasonlatos. Vö.: Wenzel: i. m. 242. — Eupp Jakab: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei, lerajzolva, történeti és pénztudományi kútfők után megmagyarázva. Buda 1846. II. köt. 1 — 2, ül. II. k. XII. tábla 333 sz, — Jankovich Miklós: Vencel magyar királynak tulajdonítható, mind eddig meg nem határozott és esméretlen pénzeiről. (In: Tudományos Gyűjtemény VII. 1827.) 42 — 68. — Unger Emil: Magyar éremhatározó I —III. Bp. 1980. I. k. 31. 344. sorszám, ábrája: II. k. 25. XVII. tábla 344. sorszám. 40 Wenzel: i. m. 243. 41 Uo. 42 Uo. 43 Wenzel: i. m. 239. 44 Bp. műemlékei I. 350. 45 Vörös mezőben ezüst pólya. Ma is ez Ausztria címere és színei. 46 Lásd az előbbiekben ismertetett Mátyás-féle címereket. 5