Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.

250 Kiss Márton ható. A címer a templom belsejébe áthelyezett eredeti

23 hű másolata. Az áthelyezésre a Schulek-féle átépítéskor került sor.

24 Ugyanez a címer található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

25 Kapisztrán téri épülete északi szárnyának udvari homlokzatán. Ezt a szárnyat 1926ban építették, ugyanakkor, amikor a nyugati, bástyára néző szárnyat múzeummá alakították.

26 Ekkor kerülhetett a címer is az udvari homlokzatra. A budai várpalota Jadot-féle

27 szárnyának északi, kiugró sarok részén van az egyik legnagyobb arányú szoborkompozíciónk, a szecessziós stílusú Mátyás király kútja, Stróbl Alajos bronz szobraival.^ A vadászjelenetet ábrázoló díszkút felett szintén 1470. évi országcímerünk látható. Az előbb ismertetett két címerhez képest azonban néhány eltérés fedezhető fel rajta. A címerpajzs színjelöléses, kivéve a második kettőskeresztes mezőt; s ez a színjelölés pontos. A másik lényeges eltérés a koronák különbözősége. Ezt a címert egy ötágú leveles korona fedi.

29 Hiányzik viszont az évszámot jelölő lebegő szalag. A címert ornamentális díszítés veszi körül, de ez nem igazán a pajzshoz illő. Mátyás király bautzeni emlékművének másolata látható a Hilton szálló két szárnya közt álló Szt. Miklós-torony földszinti részén. A szálló helyén a középkorban a domonkosok Szt. Miklós-kolostora és temploma állt. 1254-ben már itt tartották a domonkosok rendi gyűlését.

30 Mátyás uralkodása alatt az épületben működött a híres domonkos főiskola, a stúdium generálé, melyet a király egyetemi rangra akart fejleszteni. Epületét a török korban lóistállónak, 1686 után magtárnak használták. A XVIII. század elején a város plébániatemplommá akarta fejleszteni, de ezt a jezsuiták megakadályozták, mivel kizárólagos plébánia jogot szereztek a Mátyás templomra (1700), s a hajdani domonkos templomot részben lebontották, részben beépítették, s az ostrom (1696) után csonkán maradt tornyot is a kollégiumhoz kapcsolták. A toronytól északra élelmiszer raktár, majd a XIX. századtól iskola állt. A Műemléki Bizottság Lux Kálmán vezetésével 1924-ben hozatta helyre a torony nyugati homlokzatát. Hat évvel később, 1930-ban került a földszinti toronyfelületre Mátyás bautzeni emlékművének másolata.

31 idején — zárt koronává alakult. Rudolf óta már csak zárt koronával találkozunk, s meghonosodott az a szokás, hogy az országcímer pajzsát a magyar királyi korona (Szent Korona) fedi. A királyi hatalmat jelképezte." (Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Bp. 1983. 80.). Láthatjuk, hogy több-kevesebb eltérés csak a nyílt, leveles, ül. a zárt, pántos korona első alkalmazásának megítélésében van, a szentkoronának az országcímer pajzsára kerülését szinte minden heraldikus II. Mátyás uralkodásának idejére teszi. Némiképpen eltér ettől Bodor véleménye, miszerint már I. Mátyás 1464. évi királyi kettőspecsétjének hátlapján és második titkos pecsétjén is a III. Frigyestől 1463-ban visszaváltott szentkorona képe jelenik meg. Szerinte ez megfelel a XV. sz. közepére kialakult heraldikai szokásnak is, mert ekkor kezdenek a címerpajzsok fölé valóságos fejéket helyezni. (Bodor Imre: Reneszánsz stíluselemek a Mohács előtti magyar pecséteken. In: Művészettörténeti Értesítő 1982/2. 96.) 23 Feltehetőleg már az 1470-ben elkészült tornyon rajta volt. 24 Bp. műemlékei I. 441. 25 Volt Nándor laktanya. 26 Bp. műemlékei I. 384. 27 Jean Nieolas Jadot de Ville Issey udvari főépítész; 1749 — 1753-ig vezette a budavári palota építkezését. Oerő László: A budai várpalota története 1541-től napjainkig. (In: Bp. műemlékei I.) 294. 28 Gerő: i. m. 3Ó2. 29 Lásd a 22. sz. jegyzetet. 30 Bp. műemlékei I. 347. 31 Uo.