Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.

Reformok előtt 225 4 Frt után járjon 1 nap, 6 — 8 ökrössel 6 Frt után.

85 Mustból 1 mFrt után 1—4 kupa vagy oktály (1 veder = 8 kupa) legyen a kamat. Az országgyűlés javaslatait először az Erdélyi Udvari Kancellária rostálta meg. A Kancellária formailag tartani kívánta magát Mária Terézia 1742-esdöntéséhez, mintegy annak magyarázataként javasolta: azok a jobbágyok, akik saját igaerővel, maguk állnak ki robotra, heti 3 napot dolgozzanak, akik cimborába fognak, azok 4-et. A jobbágytelken ülő zsellérek heti 2, a csak belső telekkel rendelkezők heti 1 napot szolgáljanak. A Kancellária általában megjegyezte: a csehországi jobbágyrendtartás bizonyos vonatkozásokban Erdélyre is alkalmazható. A zsellérek szabad költözése megszüntetésének javaslatát elfogadta (ő is kivette ennek hatálya alól a jobbágytelken ülő nemeseket és szabadosokat). A kamatnapszámokat lejjebb szorította volna (ugyanakkor figyelmeztetve rá: ha nagyon alacsony a kamat, nem kap kölcsönt a nép). Egy kaszás napszámot 2 mFrt kölcsön után, 1 sarlós vagy más kézi napszámot 1 Frt után írt volna elő; igás-napszám 3—4 ökrös ekével 5 Frt után, 6 — 8 ökrössel 7 után járt volna. A mustot illetően elfogadta a rendek tervezetét. Ez az állásfoglalás került a Hofcommission 1747 januári 3 napos ülése (január 3 — 5, 9.) elé. A bizottság maga is érzékelte: az 1742-es resolutio ellentámadásra szolgáltathat alkalmat a birtokosoknak. így (előzetesen leszögezve, hogy a jobbágyrobot csökkentendő, különben a jobbágynak igen kevés ideje marad saját gazdasága ellátására, különösen ha ünnepek idején vagy rossz időjárás esetén a birtokosok elhalasztják a robotot) azzal érvelt, hogy az 1742-es resolutio csak a 4 napos felső határt vonja meg, nem jelzi a szolgálat fajtáját vagy azt: kézi vagy igás-robotból legyen-e, s így az úgy értelmezhető, hogy 4 napot csak kézzel kell szolgálni, igával legfeljebb 3-at. A zselléreket illetően abból indult ki a Hofcommission, hogy ezek mielőbbi állandó letelepedése végett (ami az ország népességének állandósulásához szükséges) enyhébb bánásmódot kell alkalmazni velük szemben. Helyeselte tehát a Kancelláriának azt a javaslatát, hogy a jobbágy telken ülő zsellérek robotját heti 2 napban kell megállapítani (kézi robotnál; igásnál l-ben), a külsőségekkel nem rendelkező zsellérek robotja 1 nap legyen, csak kézzel. Ez a szabályozás csak ott lépjen életbe, ahol a jobbágyok és zsellérek számára nem kedvezőbb az (urbáriumban vagy szerződésban rögzített) gyakorlat. A csehországi robotszabályozást csak részben tartotta Erdélyre alkalmazhatónak a bizottság. A zsellérek szabad költözésének megszüntetését a Hofcommission hallgatólag elfogadta (még a földesúri engedéllyel máshová zsellérnek állt személy is csak előző urának engedélyével költözhetett volna tovább). A kamatnapszámokat illetően abból indult ki, hogy ezek értéke Erdélyben, készpénzre átszámítva, 12 — 20% vagy annál is több; ezt 10%-ra kívánta leszorítani (az adózó nép különben nem kap kölcsönt). A nehéz kézi munkák (kaszálás stb.) esetében 2 RFrt után engedélyezett volna egy napszámot (18 kr-ra becsülve a napszámot, ebből élelemre levonva 6 kr-t, így a 12 kr 10%-nak felel meg), az átlagos kézinapszám esetében (ugyanilyen számítási móddal) 1 RFrt után látott jónak egy napszámot (ahol a napszámos nem kap élelmet, ott 2 Rft után), igásnapszámnál egy 4 ökrös ekenapszám 4 Rft után, 6 ökrös 6, 8 ökrös 8 Rft után járt volna. Természetbeni kamatfizetésnél (értsd: must stb.) 10% legyen a kamat, ha azonban az adós készpénzben fizet, ott a törvényes 6% legyen, s a hitelező nem követelhet ennél többet munkában vagy természetben. — Az összegek mindenütt mFrt-ban értendők.